90 éves a nagykanizsai zeneiskola 1.

2016. augusztus 30., kedd

0 megjegyzés
1926. szeptember 1-jén nyílt meg a nagykanizsai Városi Zeneiskola. Ezzel sok évtizedes, sőt, talán azt is mondhatjuk, évszázados törekvése valósult meg a kanizsaiaknak.

A zeneiskola első bélyegzője

Most induló sorozatomban ennek a törekvésnek a történetét, illetve magának az intézménynek a történtét próbálom meg rögzíteni. A zeneiskola történetéből elsősorban az első két évtizedre fogok koncentrálni - kicsit későbbre is kitekintek, de a 70-es évek elejénél nem tovább. Ami utána történt, annak már nagyobb hatása van az iskola mostani életére, én csak kevéssé látok bele, ezért e későbbi korszak feldolgozását meghagyom az illetékeseknek.

Ma kezdjük a zeneiskola előzményeivel, azzal, hogy kik voltak a városunkban működő legismertebb magán zenetanárok.

Írott források és visszaemlékezések tanúsága szerint Kanizsán már a zeneiskola megnyitása előtt élénk zenei élet folyt. Zeneoktatás is volt különböző formákban, elsősorban a polgári réteg házimuzsikálás iránti igényeinek kielégítésére. 1828-ban például egy MANN FERENC nevű muzsika mester kapott engedélyt a városban való letelepedésre és zeneoktatásra. Az 1860-as évek második felében néhány évig Kanizsán élt és dolgozott a később Bécsben zeneműkiadóként és kritikusként működő PYLLEMANN FERENC zongoraművész. A Zala-Somogyi Közlöny cikkecskéje növendékeinek vizsgakoncertjéről számolt be 1869. május 29-i számában: 


Pyllemann tanítványa volt RÓZSAVÖLGYI SZIDÓNIA, aki később a gimnazista Hevesi Sándort (akkor még Hoffmann Sándort) tanította olyan szinten zongorázni, hogy felvételt nyert a Zeneakadémiára (bár végül is nem oda iratkozott be). Maga Szidónia a pesti Zeneakadémián is tanult, Liszt és Erkel idejében, később Pesten működött. Életútjáról eddig csak néhány mozaik került elő.

1865-ben lett a zsinagóga főkántora az akkor még nagyon fiatal, Kijevből elszármazott kántor, KARTSCHMAROFF LEÓ. Több, mint öt évtizedig működött Kanizsán. Egyházi tevékenysége mellett magán-zenetanítással is foglalkozott.

... városunkban mint zene és énektanár évtizedeken keresztül mint a legkitűnőbb mester működött, akinek zenei ízlése alapját rakta le annak a zenei műveltségnek, mely Nagykanizsát annyira föléje emeli a provincvárosoknak.

- méltatta még pályája teljében, 1911. március 16-án a Zalai Közlöny. 
Az ő életútjáról sok részletet sikerült kideríteni, melyekből a Kanizsai antológia karácsonykor megjelent számába írtam összefoglalót.


Az 1870-es évek eleje körül kezdte meg hosszú kanizsai működését BISCHITZKY MIKSA énekművész (tenor). Ő magántanárként éneket és zongorát tanított, felesége pedig a családi hangszerkereskedést működtette. Halálakor, 1922. május 11-i számában így emlékezett meg róla a Zala:

... ötven esztendeje tanította énekre és zongorára a fiatalokat, sok növendéke volt, akinek a nagymamáját is ő vezette be a zene magasztos világába.

Bischitzky Miksa és felesége sírja az izraelita temetőben


1881 őszén hosszú külföldi tartózkodásából hazatérve nyitott magán-zeneiskolát Kanizsán a zongoramesterként emlegetett ROSENBERG ÁDÁM. Róla híressé vált fia kapcsán hosszabb sorozatot írtam, a zeneiskolájáról szóló rész ITT olvasható.

Rosenberg Ádámot hamarosan követte STERNECK ZSIGMOND. Legendás figura volt, mert fő hangszere, a gordonka mellett szinte
minden hangszeren tudott játszani és ezeket tanította is; hozzá különös népszerűséget szerzett füttyművészi képességével. Ő az 1880-as évek elején fiatal muzsikusként telepedett le városunkban és 1927-ben bekövetkezett haláláig nagyrészt zenetanításból élt. Fejtő Ferenc is növendéke volt egy ideig (gimnazistaként, még Fischel Ferenc néven), bár mestere éppen vele kudarcot vallott - Fejtő másban volt tehetséges :) 
 

1894-ben telepedett le Kanizsán HOFRICHTER EMMA. Fiatal hölgyként szinte frissen érkezett a berlini zeneakadémiáról, ahol a hegedű fejedelmének, Joachim Józsefnek növendéke volt. Ő is több, mint fél évszázadig oktatta hegedűre a város fiatalságának több nemzedékét, mellette első hegedűse volt a városi szimfonikus zenekarnak. Egyik kiváló növendéke Székely Lili hegedűművész, de ő nevelt kitűnő hangszerjátékost Krátky Istvánból, aki később Nagykanizsa polgármestereként sokat tett a zenei élet fejlődéséért. Hofrichter Emma 1926, a Városi Zeneiskola megnyitása után is folytatta magántanári tevékenységét. Életútjának vége homályba vész, egyes hírek szerint Budapestre költözött és ott érte a halál 1956-ban - de erre még nem találtam bizonyítékot.

Ugyanebben az időben remek billentyűs magántanár élt a városban: a kanizsai kereskedőcsaládból származó és a bécsi zeneakadémián tanult Pollák Miksa, aki aztán hamarosan magyarosított nevén mint PÁSZTOR MIKSA működött. 1890-től 1937-ig a zsinagóga megbecsült orgonistája volt, mellette magán zongoraoktatással is foglalkozott. Lánya, PÁSZTOR IRMA lesz majd az összekötő kapocs a magántanárság és az intézményes zeneoktatás között: ifjan apja mellett ő is magántanárként kezdte, hogy aztán a frissen megalakult Városi Zeneiskola elsőként alkalmazott zongoratanára legyen. Az ő életútját is feldolgoztam már részletesebben a blogban.

Ők voltak azok a magán-zenetanárok, akik a legmagasabb szintű zenei képzést nyújtották. Mellettük időről időre feltűntek mások is, például többen a városban működő cigányzenészek közül - igaz, ők inkább csak saját zenekaruk számára próbáltak tagokat kinevelni. Voltak, aki gyorstalpaló képzést ígértek, s úgy próbáltak zeneoktatással némi pénzt keresni, hogy közben maguk is oktatásra szorultak volna...

Mindenesetre abban, hogy jóval a város által fenntartott zeneiskola megalapítása előtt Kanizsát országszerte mint a házimuzsikálás mekkáját tartották számon s a város híres volt igényes koncert-közönségéről is, e mostanra elfeledett magántanároknak kiemelkedő szerepük volt. Mellettük sokat tettek azok az iskolák, amelyekben régóta folyt zenei oktatás is; legközelebb ezeket tekintjük át.




 


Eddig erre jártak a zenekedvelő bakancsok

2016. augusztus 2., kedd

0 megjegyzés
Ezt az első, nagyképűen szólva "klasszikus" kataliszt-blogomat mostanában kissé hanyagoltam. Mentségemre szolgáljon, hogy nagy lendülettel nekiálltam a testvér-blognak, a Kataliszt bakancslistája címűnek, mellyel, mint írtam, az a hosszútávú tervem, hogy írásaiból egy zenei útikönyv álljon össze.

Ma megmutatom az eddigi posztokat. Még ez is nagyon kevés egy zenei útikönyvhöz, de azért már talán a kívülálló számára is látszik belőle, hogy mi is az elgondolásom.

Következzen a tartalomjegyzék, néhány fényképpel megtűzdelve - csak rá kell kattintani a kiválasztott utca-házszámra:


BUDAPEST

I. Úri utca 43. Augusz Antal, Liszt jóbarátjának lakóháza






BÁCS-KISKUN MEGYE

Baja, Rókus utca - Rókus temető muzsikusok sírjaival

Kalocsa, Szent István út 2-4. Nagyszeminárium - Liszt látogatása

Kalocsa, Szentháromság tér: Főszékesegyház - Liszt látogatásai



Kalocsa, Szentháromság tér 1. Érseki palota - Liszt látogatásai

Kecskemét, Kodály tér 1. Vasútállomás - Kodály Zoltán születési helye




BARANYA MEGYE

Mecseknádasd, Liszt Ferenc utca 75. Püspöki nyaralókastély - Liszt látogatásai

Mohács, Szabadság utca 2. Liszt-emléktábla

Mohács, Szepessy tér 6. Püspöki nyaralókastély - Liszt látogatása

Pécs, Jókai tér 6. Elefántos ház - régi színielőadások, Déryné



Pécs, Király utca 15. Hattyú vigadó - Liszt-koncert

Pécs, Mária utca 2. Régi színház - Liszt-hangverseny




BÉKÉS MEGYE

Gyula, Apor Vilmos tér 7. Erkel Ferenc szülőháza






BORSOD MEGYE

Tállya, Rákóczi utca 1. Temető - Lavotta János sírja



Tállya, Rákóczi utca 10. Maillot kastély - Lavotta János emlékszobája

Tállya, Rákóczi utca 24. Lavotta János halála

Tállya, Rákóczi utca 34. Lavotta-emlékoszlop




GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE

Mosonmagyaróvár, Mosonyi M. utca: Izraelita temető - Flesch Károly sírja

Mosonmagyaróvár, Szent István király utca 123. Flesch Károly szülőháza



Sopron, Lehár Ferenc utca 5. Lehár Ferenc kisgyermekkori otthona




VESZPRÉM MEGYE

Veszprém, Thököly utca 1. Auer Lipót lakása gyermekkorában



Veszprém, Vár utca 18. Székesegyház - zenei élete a középkortól a 20. század közepéig

Kellemes böngészést kívánok és igyekszem, hogy minél gyorsabban sor kerüljön más városokra, helységekre, más muzsikusokra is, hogy ki-ki érdeklődésének megfelelően tudjon válogatni.

Üdvözlettel Szentendréről - majd ide is ellátogatunk: