A következő címkéjű bejegyzések mutatása: karácsonyi dal. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: karácsonyi dal. Összes bejegyzés megjelenítése

Még egyszer a "Csendes éj"-ről

2012. december 25., kedd

6 megjegyzés
Úgy terveztem, hogy ma a nagykanizsai Rácz Alajos zenetanár történetét folytatom. De közben kaptam egy üzenetet attól a barátnőmtől, akivel együtt utaztunk Bécsbe a Simon Boccanegra-előadásra. Kiderült, hogy évekkel ezelőtt ő is írt városa újságjába, és az egyik cikke éppen a Csendes éj-dalról szólt. Nála találtam egy érdekes részt, amivel én nem foglalkoztam, hogy az oberndorfi falusi templomból hogyan terjedt el és lett világhírű a dal. Most ezt a részt szóról szóra idézem az ő írásából:

A dal premierjére 1818. december 24-én, az ausztriai Oberndorf falucska templomában került sor. Kegyetlen hideg volt Oberndorfban. A folyó befagyott, a hajósok munka nélkül maradtak, az emberek éheztek. Még az ódon hajóstemplom, a Szent Miklós-plébánia orgonája is elromlott. Szomorú karácsonynak néztek elébe. A 26 éves segédlelkész, Joseph Mohr úr ekkor adta oda az egyik versét a szomszédos Arnsdorf község kántortanítójának, Franz Grubernek, aki mellékesen orgonistaként is szolgált az említett plébánián. A 31 éves komponista – állítólag egy óra alatt – megírta a dallamot a Csendes éj című költemény szövegére, amit Szenteste, az éjféli mise végén gitárkísérettel adtak elő a híveknek. A refrén ismétlődését már együtt énekelte velük a gyülekezet.
Azt mondják, ezen az éjszakán megkönnyebbülve mentek haza az emberek. Az egyetértés és a béke, a melegség és a fény egyszerű, vigasztaló üzenetét kapták meg egy bölcsődal formájában – ez valahogy visszaadta nekik a karácsony értelmét abban az ínséges időben. Pontosan az történt, amit a két szerző el akart érni. Arról azonban álmodni sem mertek volna, hogy közös művük egyszer majd valóságos “világslágerré” válik.
A segédlelkészt hamarosan áthelyezték. A dal szövege és kottája az oberndorfi orgonában maradt. Ott akadt rá javítás közben Carl Mauracher, a zillertali orgonaépítő mester. Azonnal felismerte a dal rendkívüli erejét. A tiroli Rainer és Strasser családok énekesei mindjárt fel is vették a repertoárjukba. Rajtuk keresztül jutott el a dal 1832-ben Lipcsébe, sőt 1839 karácsonyán már New Yorkba is. Ettől kezdve feltartóztathatatlanná vált az időtlen karácsonyi üzenet világkarrierje.
Persze az oberndorfiak és a környékbeliek is hamar megkedvelték és megtanulták a Csendes éjt. Karácsonykor mindenfelé ezt énekelték, anélkül, hogy ismerték volna a két szerző nevét. Miután a kántor és a plébános más falvakba került, ott is ugyanez történt. A salzburgi egyházi énekeskönyvbe azonban csak 1866-ban került be a Stille Nacht, vagyis a Csendes éj. A századfordulón aztán a katolikus és a protestáns misszionáriusok az összes kontinensre elvitték. Ma már valamennyi nyelven és dialektusban, több mint 300 fordításban ismeretes – Kínától az ausztrál őslakosokig, az Északi-sarktól a dél-tengeri szigetekig, mindenütt, ahol csak megünneplik a karácsonyt.

Mivel úgy illik, rögzítem, hogy Csontos Tamásné írásából idéztem. Végül újra hallgassuk meg a nevezetes dalt kettőnk közös nagy kedvencének előadásában.




További kellemes karácsonyt mindenkinek!

A "Csendes éj" nyomában

2012. december 17., hétfő

3 megjegyzés
S. Stief: F. X. Gruber (1846)
Kétségtelen, hogy a Stille Nacht, azaz a Csendes éj a világ legnépszerűbb karácsonyi dala. Ausztriában kifejezetten sok emlékhely kapcsolódik Franz Xaver Gruberhez, ahhoz a 19. századi kántortanítóhoz és orgonistához, aki a dallamot Joseph Mohr versére megkomponálta. Ott járva bármelyik évszakban érdemes az esetlegesen útba eső településekre ellátogatni, de kétségtelen, hogy a legemlékezetesebb advent idején és az ünnep napjaiban.
Ma, egy héttel karácsony előtt ezeket a zenei emlékhelyeket szeretném áttekinteni. Virtuális utazásunk közben kirajzolódik előttünk Gruber élete és a dal megszületésének története.

Az első helységünk egy Hochburg-Ach nevű város UNTERWEITZBERG nevű része. Salzburgtól északra fekszik, már majdnem a német határszélen.
Itt született 1787. november 25-én Franz Xaver Gruber egy takácsmester ötödik gyermekeként. Idegenforgalmi látnivalója a Gruber-emlékház. Ugyan nem ez a muzsikus szülőháza, de a kétszáz éves faépület jellegében, stílusában nagyon is hasonló ahhoz.
Az emlékút kiindulópontja, háttérben a Gruber-emlékház. Forrás: fxgruber.at
A környék érdekessége a 2012 nyarán felavatott Gruber emlék-útvonal (Franz-Xaver-Gruber-Friedensweg), amely az emlékháztól a határ túloldalán legközelebb fekvő német településig, Burghausenig vezet. A gyalogosan örülbelül egy óra alatt megjárható emlékút, amelyet  Földünk kontinenseit szimbolizáló angyalszobrok, Hubert Flörl alkotásai díszítenek, azt szimbolizálja, hogy a dal - több, mint 300 nyelvre, köztük egészen egzotikusakra is lefordítva - az egész világon elterjedt.

Következő településünk neve ARNSDORF, Linz közelében található. Itt élt Gruber 1807 és 1829 között mint tanító és a Maria in Mösl-templom orgonistája és sekrestyése. Ma is megvan az az iskola, ahol dolgozott: ez Ausztria legrégibb, még működő iskolaépülete. Abban az osztályban, ahol tanított, még áll a katedrája:

Forrás: meinbezirk.at

Gruber Arnsdorfban nősült meg, előde özvegyét vette feleségül. Az asszony halála után még kétszer házasodott. Szolgálati lakása az iskolaépület emeletén ma múzeumként látogatható. A Stille Nacht Múzeumot 1957-ben alapította az akkor ott működő pedagógus házaspár, Sepp és Ottilie Aigner.
Ebben az épületben született meg a dal 1818 decemberében. A verset még 1816-ban írta Joseph Mohr, mint a Berchtesgarden közelében fekvő Mariapfarr nevű helység plébánosa.

Az akkor 31 éves Gruber és húszas évei közepén járó Mohr az Arnsdorftól alig néhány kilométerre fekvő faluban, OBERNDORFban találkozott. Mohr-t ide helyezték, Gruber pedig - anyagi okokból - ebben a faluban is vállalt orgonálást. A két fiatalember között barátság szövődött, így került sor Mohr versének megzenésítésére. A Csendes éj 1818. december 24-én hangzott fel első alkalommal az oberndorfi Szent Miklós-templomban, a két fiatalember kétszólamú énekével, amit Mohr gitáron kísért - mivel az orgona éppen nem működött....
A település gyakran szenvedett a Salzach folyó árvizeitől, ennek esett áldozatául a Szent Miklós-templom is. Helyén 1937 augusztusában szenteltek fel egy új kis kápolnát, amelyet az időközben világhírűvé vált dalról Stille Nacht-kápolnának neveztek el. Szomszédságában már múzeum is található, itt is megismerkedhetünk a dal történetével és alkotói életével.

Végül meglátogathatjuk HALLEIN városát is Salzburg tartományban.
Arnsdorf és Oberndorf után Gruber néhány évig Berndorfban volt orgonista, majd 1833-ban Hallein város orgonistája és karnagya lett. Ez már egy igazi város volt - a szegényes falusi plébániák után itt jóval konszolidáltabb körülmények között dolgozhatott. Ám érte egy családi tragédia: második felesége kilenc gyermek világra hozatala után szülésben meghalt. Gruber egy év múlva újra megházasodott. Idős korára karácsonyi dala rohamosan elterjedt. Elégedetten szemlélhette azt is, hogy legidősebb fia, Franz a nyomdokaiba lépett: az 1840-es évek második felében ő alapította meg a halleini zeneegyletet és daloskört. Később apja neki adta át a stafétabotot, ő lett az utóda a városi orgonista tisztségében.
Franz Xaver Gruber 76 évesen Halleinben hunyt el 1863. június 6-án.
Az óvárosban találhatók a Stille Nacht-emlékhelyek: a halleini plébániatemplom és mellette Gruber egykori lakóháza. Természetesen ma ez utóbbi is múzeum. Gyűjteménye igazán értékes, mert ott őrzik híres dalának eredeti dokumentációját és azt a bizonyos gitárt is, amelynek akkordjai mellett csendült fel először a Csendes éj.
Az pedig egészen egyedülálló, hogy a muzsikus hamvait a városi temetőből e ház elé helyezték át. Minden évszakban sok a látogatója, ám december 24-én estére a világ sok szegletéből csak azért jönnek el ide számosan, hogy itt énekelhessék el az örökbecsű dalt. Ezt úgy hívják, hogy "singen in Grubergrab"...

S hogy mitől is lett ez a dal világhírű? Dallamvilága nemesen egyszerű, világos szerkezetű, könnyen megjegyezhető. 6/8-os üteme jellegzetesen osztrák, ám be tudja magát lopni más nemzethez tartozó, sőt, teljesen más kultúrájú emberek szívébe is lágyan ringatózó ritmusával s megragadni lelküket a belőle áradó szelídséggel és nyugalommal. Mohr szövege pedig kora - a napóleoni háborúkban sokat szenvedett - emberének legmélyebb, egyetemes és örök békevágyát is kifejezi.

A dal a szövegíró lejegyzésében. Forrás: stillenachthallein.at


A dal történetéről osztrák-magyar dokumentumfilm is készült Bohák György rendezésében, jó lenne látni!

Végül hallgassuk meg a dalt, mind a hat versszakával a számtalan feldolgozás, sokszor bizony giccses hangszerelés után most abban a változatban, amely talán a leghitelesebben idézi fel azt, ahogyan először felhangozhatott. Előadja az egykor Franz Xaver Gruber fia által alapított halleini daloskör, gitárkísérettel. A felvétel helyszíne pedig a Stille Nacht múzeum előtti tér, ahol a komponista sírját is láthatjuk.

Ezzel a felvétellel kívánok minden kedves Olvasómnak boldog karácsonyt.