A dr. Krátky István és a zene kapcsolatáról szóló hosszabb dolgozatomban ott tartunk, hogy milyen konkrét, zenével összefüggő kérdésekben nyilvánult meg hivatalosan mint polgármester.
A Vannay János zeneiskolai igazgató és Ketting Ferenc kóruskarnagy konfliktusában játszott kiegyensúlyozó szerepe után volt még két másik nagy port felvert ügy az 1930-as évek Nagykanizsáján.
Az egyikről már írtam, de úgy gondoltam, érdemes itt is röviden összefoglalni, hogy teljesebb képünk legyen a polgármesterről. A konfliktusban az ő megoldása lett volna az ideális, de nemcsak tőle függött a dolog, s az események átcsaptak a feje felett.
A történet a Rácz családhoz kapcsolódik. Id. Rácz János évtizedek óta megbecsült katolikus kántora volt Nagykanizsának, amikor 1932-ben a város elbocsátotta - máig nem teljesen világos indokok alapján. Utódul fiát, ifjabb Rácz Jánost tette meg, aki azonban hamarosan apja sorsára jutott, mivel a Kanizsára kinevezett püspöki biztos elleni éjszakai plakátragasztáson érték... Ekkor a polgármester - mint munkáltató - a család legifjabb tagját, Rácz Alajost, a frissen diplomát szerzett fiatal kántort alkalmazta, egyelőre segédkántori beosztásban. Ezzel viszont a plébániát vezető ferencesek nem értettek egyet. A város felzúdult, még tüntetésre is sor került és tárgyalások kezdődtek a városvezetés és a ferencesek között. A kanizsai ferences házfőnök valamiért mérhetetlenül haragudott a Rácz családra, ezért a tárgyalások nem vezettek eredményre. A polgármester a béke érdekében kénytelen volt engedni, új pályázatot kiírni, de az utókor bebizonyította, hogy ő választott jól, amikor bizalmat helyezett a fiatal Rácz Alajosba...
A másik konfliktusra 1933 őszén került sor, ez egy rövidebb eseménysorozat volt. Véleményem szerint ekkor, egyetlenegyszer fordult elő, hogy Krátky István polgármesterként nem a leghelyesebb döntést hozta - sőt, nem is kellett volna semmilyen lépést tennie. Persze lehet a dolgon vitatkozni. Egyszer majd még ennél is részletesebben körbejárom ezt a konfliktust, mert tényleg sokfajta szempontot kell figyelembe venni.
Történt, hogy Mair Gréti fiatal helybeli könyvesbolt-tulajdonos 1933-ban egy szegedi koncertrendező vállalaton keresztül bérleti hangversenysorozatot szervezett Nagykanizsára. Az előadók között olyan nagy nevek szerepeltek, mint például Németh Mária, aki akkor már világhírű operaénekesnő volt, vagy a fiatal Fischer Annie. A nyitó koncert október 25-én a cseh, már szintén nemzetközi rangú hegedűművész, Vasa Prihoda estje volt.
Ekkoriban a magyar-cseh kapcsolatok még a Trianon miatti elkeseredettségen belül is mélypontra jutottak a cseh hatóságok friss magyarellenes intézkedései miatt. Prihodának korábban lekötött hangversenyeit emiatt több város felmondta, ám az e téren még tapasztalatlan Mair Gréti nem követte példájukat. A Városi Színház pódiumán Prihodát füttykoncerttel, bekiabálásokkal fogadták. A jelenlévő dr. Krátky a tekintélyével rendet csinált, a hangoskodókat kivezették a rendőrök s a koncert megkezdődhetett. Kint a mozikertben azonban tovább folytatódott a tüntetés, ezért a hangverseny befejeződése után - testi épségük érdekében - a két művészt rendőrök vitték ki a vasútállomásra és tették fel az éjféli pesti gyorsra.
A botrány hatására, mely még hetekig beszédtéma volt a városban, a polgármester a város alkalmazásában állóknak megtiltotta, hogy a bérletsorozat további hangversenyeit látogassák. Gyanítom, ezzel az intézkedésével talán magának ártott a legtöbbet, mert így ő sem mehetett el a nagy magyar hegedűs, Zathureczky Ede koncertjére... Amúgy a sorozat további hangversenyei rendben és nagy sikerrel lezajlottak.
 |
| Vasa Prihoda |
Még egy alkalommal fogunk foglalkozni dr. Krátky Istvánnal. A sorozat befejező része már nem konkrétan zenei vonatkozásairól fog szólni, hanem - hogy teljes legyen róla a képünk - 1944 utáni sorsáról és utókoráról.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése