A muzsikáló kanizsai polgármester 5.

Itt visszaolvashatjuk a korábbi részeket:


1. rész: Származása, családja, zenei tanulmányai
2. rész: Pályakezdése, családalapítása
3. rész: Polgármesterként a város zenei életéért
4. rész: A kántor-kérdés és a Prihoda-ügy


Dr. Krátky Istvánt 1914-től főjegyzőként és a polgármester helyetteseként, 1931-től pedig polgármesterként rendkívüli megbecsülés övezte Nagykanizsán. Közismert volt demokratikus, nyilas-ellenes elveiről is. 1944 áprilisában, nagyon hamar Magyarország német megszállása után felfüggesztették polgármesteri pozíciójából, majd kényszernyugdíjazták. Ekkor ügyvédi irodát nyitott és magánügyvédként dolgozott. Csatlakozott hozzá fia, az időközben szintén ügyvédi diplomát szerzett, és a frontról, majd a francia hadifogságból hazatért dr. Krátky Tibor. 

Ám a polgármester nemcsak a nyilasoknak állt útjában: 1951-ben elvették lakását, kénytelen volt balatonberényi nyaralójából átjárni dolgozni, ahova közben lánya családját is kitelepítették. 1952 egy éjszakáján pedig, amint veje és fia a Gulyás-testvérek 1988-ban bemutatott Törvénysértés nélkül című filmjében elmesélték, dr. Krátky István és fia távollétében a többi családtagot, a három kis unokát is beleértve a Hortobágyra hurcolták. A családfő habozás nélkül követte őket, miközben az ÁVH az ügyvédi irodáját is bezáratta. Ekkor már szívbeteg volt. Tizenöt hónap internálás után raktárkezelő lehetett csak Budapesten a Nyugati pályaudvaron. Munkásszálláson aludt, miközben családja Ócsa községben húzta meg magát. 1956 hideg telén, február 10-én - napra pontosan polgármesterré választásának 26. évfordulóján - meghalt a Budapest és Ócsa között közlekedő vonatban. Mint már írtam, Ócsán temették el, majd utolsó kívánságának megfelelően 1957. április 26-án Nagykanizsán a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

Utójáték:

Nagykanizsa közgyűlése 2005-ben dr. Krátky Istvánt posztumusz díszpolgári címmel tüntette ki, melyet fia vett át. Dr. Krátky Tibor a legnehezebb idők elmúltával, mivel ügyvédi hivatását továbbra sem gyakorolhatta, tolmácsként, fordítóként tartotta el magát és édesanyját. Nem alapított családot, mert a háborúból súlyos gerincproblémákkal tért haza. Nővére, Mária gyermekei, unokái és dédunokái jelentették a családját, akiket sajátjaként szeretett. Édesanyja, az egykori szép Lajpczig Lolly 1991-ben, ő maga 2009. január 1-jén hunyt el. Mindketten a kanizsai családi sírboltban nyugszanak.

Dr. Krátky Tibor végrendeletében az édesapját polgármesterként megörökítő, a város által a régi városháza impozáns közgyűlési terme számára valamikor az 1930-as évek vége felé megrendelt festményt, - amelyet a családnak sikerült megmenteni - Nagykanizsa városára hagyta azzal, hogy a mindenkori polgármester dolgozószobájának dísze legyen.

http://kanizsaujsag.hu/hirek/2270/hazatero-kratky-portre/

Kanizsa sokak szerint legnagyobb polgármesterének emlékét utcanév őrzi és 2014 őszén megalakult a Krátky István Zenei és Kulturális Közhasznú Egyesület. Lehetne még többet tenni emlékének ébren tartásáért. Ezzel a sorozattal én is ehhez kívántam hozzájárulni.

Végül egy tartalomjegyzék a korábbi részekről:

1. rész: Származása, családja, zenei tanulmányai
2. rész: Pályakezdése, családalapítása
3. rész: Polgármesterként a város zenei életéért
4. rész: A kántor-kérdés és a Prihoda-ügy

Felhasznált irodalom - a külön megnevezett újságcikkeken kívül:

Barbaris Lajos: Nagykanizsa. /Magyar városok monográfiája/ Bp. 1929
Károlyi Attila: Nagykanizsa város elöljárói. Nagykanizsa, szerzői kiadás, 2005

Kocsis Katalin: Nagykanizsa 100 zenei emlékhelye. Nagykanizsa, Czupi, 2009

Gulyás Gyula - Gulyás János: Törvénysértés nélkül: a hortobágyi munkatáborok (1950-1953). Bp. Láng, 1989

Kanizsaujsag.hu 2009. február 17.

Piarista Diák (A Magyar Piarista Diákszövetség lapja) 68. szám, 2009. március

Zala - nagykanizsai hírlap 1876-1922 évfolyamai a www.nagykar.hu oldalról

Zalai Közlöny - nagykanizsai hírlap 1874-1945 évfolyamai a www.nagykar.hu oldalról

Állami anyakönyvek a familisearch.org oldalról