Itt is Tolnay Kláriról

2012. augusztus 8., szerda

Másik blogomban, az In memoriam Gábor Miklós címűben már két blogbejegyzésben is foglalkoztam Tolnay Klárival mohorai látogatásom kapcsán, hiszen két évtizeden keresztül – mondhatni – a színházban egymás legfontosabb partnerei voltak.

Amennyire tudom, zenés darabban egy alkalommal szerepeltek együtt, ez a Sakkmatt című vígjáték volt 1970-ben, Scribe: Egy pohár víz című darabjának Mészöly Dezső által átdolgozott változatában, amelyhez a dalokat Aldobolyi Nagy György írta.

Tolnay Klárinak nem ez volt az első találkozása a zenés műfajjal, ő jóval több ilyen produkcióban szerepelt, filmen és színházban egyaránt. Ellenben Gábor Miklós a korai Mágnás Miska után csak kifejezetten ritkán énekelt, s ezen idős korában többször is hangsúlyosan sajnálkozott...
Ebben a régi blogbejegyzésemben egyszer már áttekintettem az ő zenés szerepeit, esetleg érdemes újra átfutni :)

De térjünk vissza Tolnay Klárihoz. Gyerekként otthon édesanyja tanítgatta zenére: György bátyjával és szüleivel otthon kamarázni is szoktak – olvasható Párkány László könyvében. Úgy látszik, jó alapokat kapott, hiszen a korai filmdalok után remek sanzonénekes is vált belőle. Zongorája pedig látható a mohorai emlékházban...

Mazsolázzunk kicsit, mivel minden zenés szerepe, hangfelvétele nem férne bele egy blogbejegyzés keretébe. Itt van például a kifejezetten neki írt és férje, Ráthonyi Ákos által rendezett Katyi című film, amelyben visszatérhetett mohorai gyökereihez és ifjúkori palóc tájszólásához. Mint egy, valamikor az 1970-es években készült televíziós interjúban elmesélte, egy alkalommal, eredeti népviseletben az Operaház színpadán is fellépett a filmbeli dalokkal...





Dalra fakadt Jávor Pállal (Jaj, de szép kék szeme van magának), majd harminc év múlva Páger Antallal, ez volt a nevezetes Orchideák.




Még 1946-ban Halász Rudolf neki írta a Te vagy a fény az éjszakában-t. S hogy újra ugráljunk kicsit az időben, élete egyik legnagyobb sikere a Boldogság című dal volt, a Kései találkozás című kétszemélyes, Mensárossal játszott darab betétdala. Ehhez már Bródy János írta a szöveget :)

 

Mensárossal nemcsak színpadon játszott sokat különösen az 1970-es évek közepétől, de közös sanzonfelvételeik is készültek.
Mint a cukrot, vitték a Hungaroton által régebbi és új dalaiból összeszerkesztett – akkor még  – bakelit lemezt, amelyet aztán később CD-n is kiadtak. Amikor a mohorai emlékházban sétálgattam, a háttérben végig ez a lemez szólt.

Túllépve a kifejezetten énekes produkciókon, Tolnay Klári zenei kötődésű szerepe volt Déryné Széppataki Róza alakjának megformálása a filmvásznon, melyben énekhangját Gyurkovics Mária kölcsönözte. Valaha régen olvastam egy interjút a csodálatos operaénekesnővel, aki elmesélte, mekkora energiával és alázattal készült arra Tolnay, hogy szájmozgása, légzése, arcjátéka a lehető legtökéletesebben alkalmazkodjon az énekszólamhoz.
Szintén itt említhetjük meg a legendás Ők tudják, mi a szerelem című Hubay Miklós darabot, amiben Tolnay Klári Hector Berlioz régi nagy szerelmét játszotta, amint évtizedek múlva egyszer váratlanul találkoznak. Még fiatal volt, amikor Sinkovits Imrével, öregre maszkírozva hatalmas sikerrel eljátszották az egyfelvonásos darabot az Irodalmi Színpadon (1959); másfél évtized múlva, 1984-ben televíziós film is készült belőle, végül újra színre került élőben, a Várszínházban.



Hát, ennyi jutott eszembe Tolnay Klári és a zene kapcsolatáról :) Az itt megnézhető/hallgatható részletek mellett természetesen nagyon sok minden hozzáférhető még kedvenc videomegosztó portálunkon, zenével és anélkül. Mazsolázzon belőle mindenki kedve szerint!

3 megjegyzés:

Unknown írta...

Köszönöm, hogy felidézte egy nagy színésznőnk emlékét. Én a korom miatt sajnos már csak nagyon idős korában láttam színpadon, de szerencsére a filmek, a tévéfelvételek megőrizték hangját. (nekem örökre ő marad A Nagymama és Kalán néni)

Kataliszt írta...

A Nagymamát én is imádom! Fel is vettem magamnak :)
Ha tetszett ez az írás, másik blogomban (In memoriam Gábor Miklós) még részletesebben írtam Tolnay Kláriról és a mohorai emlékházról.

Fábián Mária írta...

Nagy kedvencem volt, nagy színésznő és jó ember. A Nagymama c. darabban láttam én is a Hevesi Sándor téri Nemzeti Színházban.