Még egyszer a "Csendes éj"-ről

2012. december 25., kedd

Úgy terveztem, hogy ma a nagykanizsai Rácz Alajos zenetanár történetét folytatom. De közben kaptam egy üzenetet attól a barátnőmtől, akivel együtt utaztunk Bécsbe a Simon Boccanegra-előadásra. Kiderült, hogy évekkel ezelőtt ő is írt városa újságjába, és az egyik cikke éppen a Csendes éj-dalról szólt. Nála találtam egy érdekes részt, amivel én nem foglalkoztam, hogy az oberndorfi falusi templomból hogyan terjedt el és lett világhírű a dal. Most ezt a részt szóról szóra idézem az ő írásából:

A dal premierjére 1818. december 24-én, az ausztriai Oberndorf falucska templomában került sor. Kegyetlen hideg volt Oberndorfban. A folyó befagyott, a hajósok munka nélkül maradtak, az emberek éheztek. Még az ódon hajóstemplom, a Szent Miklós-plébánia orgonája is elromlott. Szomorú karácsonynak néztek elébe. A 26 éves segédlelkész, Joseph Mohr úr ekkor adta oda az egyik versét a szomszédos Arnsdorf község kántortanítójának, Franz Grubernek, aki mellékesen orgonistaként is szolgált az említett plébánián. A 31 éves komponista – állítólag egy óra alatt – megírta a dallamot a Csendes éj című költemény szövegére, amit Szenteste, az éjféli mise végén gitárkísérettel adtak elő a híveknek. A refrén ismétlődését már együtt énekelte velük a gyülekezet.
Azt mondják, ezen az éjszakán megkönnyebbülve mentek haza az emberek. Az egyetértés és a béke, a melegség és a fény egyszerű, vigasztaló üzenetét kapták meg egy bölcsődal formájában – ez valahogy visszaadta nekik a karácsony értelmét abban az ínséges időben. Pontosan az történt, amit a két szerző el akart érni. Arról azonban álmodni sem mertek volna, hogy közös művük egyszer majd valóságos “világslágerré” válik.
A segédlelkészt hamarosan áthelyezték. A dal szövege és kottája az oberndorfi orgonában maradt. Ott akadt rá javítás közben Carl Mauracher, a zillertali orgonaépítő mester. Azonnal felismerte a dal rendkívüli erejét. A tiroli Rainer és Strasser családok énekesei mindjárt fel is vették a repertoárjukba. Rajtuk keresztül jutott el a dal 1832-ben Lipcsébe, sőt 1839 karácsonyán már New Yorkba is. Ettől kezdve feltartóztathatatlanná vált az időtlen karácsonyi üzenet világkarrierje.
Persze az oberndorfiak és a környékbeliek is hamar megkedvelték és megtanulták a Csendes éjt. Karácsonykor mindenfelé ezt énekelték, anélkül, hogy ismerték volna a két szerző nevét. Miután a kántor és a plébános más falvakba került, ott is ugyanez történt. A salzburgi egyházi énekeskönyvbe azonban csak 1866-ban került be a Stille Nacht, vagyis a Csendes éj. A századfordulón aztán a katolikus és a protestáns misszionáriusok az összes kontinensre elvitték. Ma már valamennyi nyelven és dialektusban, több mint 300 fordításban ismeretes – Kínától az ausztrál őslakosokig, az Északi-sarktól a dél-tengeri szigetekig, mindenütt, ahol csak megünneplik a karácsonyt.

Mivel úgy illik, rögzítem, hogy Csontos Tamásné írásából idéztem. Végül újra hallgassuk meg a nevezetes dalt kettőnk közös nagy kedvencének előadásában.




További kellemes karácsonyt mindenkinek!

6 megjegyzés:

Névtelen írta...

ityissuTalán nincs is a civilizált világban olyan ember, aki ezt ne ismerné, és ha ismeri, szereti is... főleg ilyen előadóval !!!!

Kataliszt írta...

Egyetértek :)

Írásaim írta...

Kedves Kati!
köszönöm, igazán kellemes, jó érzés látni, hogy hajdani cikkemet Nálad olvashatom.
Még annyit, hozzáfűznék, hogy az cikk a Pécelen működő Egymást Segítő Egyesület által kiadott -azóta sajnos szünetelő- ESE-Híradó című Pécel-Isaszeg-Gödöllő közéleti és kulturális havi lap 2010. decemberi számában jelent meg.
Köszönöm még egyszer, hogy ezen a nívós, tartalmas helyen közzétetted.

Kataliszt írta...

Köszi a forrás pontosítását. Keresgéltem, hogy ide tudjam írni, de nem találtam. Most az is rendben van, ahogyan illik, ha az ember más munkájából idéz. Amúgy pedig az egész cikked nagyon jó volt és örömmel idéztem belőle ezt a részt.

georgiehowtonhi@yahoo.com írta...

Kata-liszt, Mar =ketszer irtam maganak. Soha semmi valasz....
Kerdesem lenne: Miert nem emliei sosem, hogy Franz Gruber unokaja: Gruber (Zakonyi) Jozsef kantortanito es igazgato tanito volt Siofokon?? O" hozatta oda a nagy orgonat amit me'g ma is hasznalnak. Gruber Jozsef a nagyapam volt, es valamikor 1933 korul magyarositaottak a nevuket Zakonyi-ra. Zakonyi Ferenc Balatonfuredrol az o" fia volt.
Mar ketszer irtam maganak, de, soha semmi valasz...
Koszonom, georgiehowtonhi@yahoo.com

Kataliszt írta...

Kedves georgiehowtonh,

sajnálom, de ez az első üzenet, amit megtaláltam Öntől. Zákonyi Ferenc nevét ismerem, mint helytörténészt, aki Veszprém megyében sok mindent kikutatott, Balatonfüredről kiválóan remek monográfiát írt, és még rengeteg cikket, tanulmányt publikált. De azt nem tudtam, hogy F. X. Gruber leszármazottja, és nem ismertem az Ön nagyapja nevét és tevékenységét sem. Mindez tényleg nagyon érdekes, megpróbálok utánanézni. Ha esetleg tudna ajánlani könyvet, újságcikket, jó lenne! Köszönettel: kataliszt