Tavaly novemberben valóra vált nagy álmom: színpadon látni Plácido Domingót. Nos, hogy úgy mondjam, akkor "vérszemet kaptam": rájöttem, annyira nem is lehetetlen néha eljutni egy-egy ilyen előadásra. Az internet korában simán megoldható a jegyvásárlás, illetve, bocsánat, a jegyigénylés – mert persze vásárlás már nem biztos, hogy lesz belőle. Mint ahogy a tavalyi sikerélmény után az idén nem lett...
Nyárra több Domingo-rajongó ismerőssel megcéloztuk Salzburgot és ott Verdi: Giovanna D'Arco című operájának koncertszerű előadását. Mondjuk, ez nem igazi színház lett volna, viszont kárpótlásul a címszerepben hallhattuk volna Anna Netrebkót, a bariton főszerepben pedig természetesen Domingót.
Tavaly a Staatsoperba egy remek pesti utazási irodán keresztül jutottunk el.
A Salzburgi Ünnepi Játékok bármelyik rendezvényére jegyeket a "Festspiele" honlapján keresztül lehet igényelni. Előtte regisztrálni kell, aztán jöhet a jegyrendelés a kiválasztott előadásra.
Nos, mindezen ténykedések közben felfigyeltem két érdekes momentumra. Az egyik az volt, hogy rákérdeztek arra, van-e és milyen tudományos fokozatom... Ha ezt tényleg figyelembe veszik annak megállapításában, hogy az igénylők közül ténylegesen ki kaphasson jegyet, az szerintem diszkrimináció. Ha viszont nem veszik figyelembe, akkor miért kérdezik meg?
A másik pedig az a kérdés volt, hogy a jövőben kívánok-e az Ünnepi Játékok anyagi támogatója lenni. Na, itt álljon meg a gyalogmenet!! A Salzburger Festspiele a világ legismertebb (és legdrágább) rendezvénysorozata a Bayreuthi Ünnepi Játékokkal együtt. Igaz, nem tudom pontosan, hogy a pénzügyeik hogyan állnak: azt hiszem, nemcsak a jegyek bevételéből élnek, hanem támogatja őket az állami költségvetés is. De cserében a város és lakói gazdagon részesülnek a Játékok alatt (is) ott időző turistákból. Úgyhogy már ne nekem és a hozzám hasonló operarajongóknak kelljen támogatni őket... Természetesen a "nem" választ jelöltem itt meg. Lehet, hogy ezért nem kaptam/kaptunk jegyet?
Azért Salzburgba így is elmegyek, már nagyon beleéltem magamat, mert Firenze mellett ez a kedvenc városom. És még történhet csoda, hátha marad kóbor jegy...
Amúgy a Giovanna D'Arco egy kevéssé ismert Verdi-opera. Voltaképpen Szent Johannáról szól, ám a cselekménynek nincs túl sok köze a történelmi tényekhez. Domingo Giovanna apját énekli, aki maga árulja el lányát az angoloknak. Johanna pedig szerelmes a királyba és a végén nem is máglyán hal meg... De attól még igazi Verdi-zene :) Ez a nagy zeneszerzőnek abban a korszakában született, amikor még nem igazán állt módjában jobb librettisták munkájára támaszkodni.
Az operát még 1972-ben Domingo részvételével hanglemezen is rögzítették, aki akkor – természetesen – a tenor főszerepet énekelte. Hallgassuk meg erről a lemezről az opera fináléját. A címszerepben Montserrat Caballé, az apát itt Sherril Milnes énekli pompázatosan, Domingo pedig VII. Károlyt:
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése