VERDI 200

2013. október 10., csütörtök

Éppen ma kétszáz éve született Verdi. Nagyon szeretnék egyszer eljutni szülőfalujába, Le Roncoléba, amely ma már büszkén viseli nevében nagy fia vezetéknevét, hiszen hivatalos neve: Roncole Verdi. A kis település Emilia Romagna tartományban található. A csodálatos és változatos szépségű Itáliának ez éppen egy kifejezetten jellegtelen, unalmas része. Verdi később megismerhette Milánót, Velencét, Genovát, Rómát, Nápolyt, aztán Párizst, Szentpétervárt, látott sok gyönyörű helyet és élt rövidebb-hosszabb ideig építészeti szépségekben és történelmi hagyományokban gazdag városokban - ám, amikor megtehette, hogy birtokot vásárolt magának, ugyanarra a környékre húzta vissza a szíve...

Áll még a ház, a falusi kocsmával egy fedél alatt álló otthon, annak a vidéknek jellegzetes paraszti épülete, ahol a kocsmáros házaspár késői gyermekeként világra jött - egészen pontosan 1813. október 10-én este nyolc órakor, szülei szobájában. Ha van zeneszerző, aki valóban messziről és mélyről  indult, az éppen ő...

Az épületet még Verdi életében, 1872-ben emléktáblával jelölték meg. Egy másik tábla Verdi halála után, 1901-ben került rá, majd 1913-ban, születésének századik évfordulóján állították fel a szülőház előtt a zeneszerző bronz mellszobrát.

Egyszer nagyon szeretnék sétálgatni itt, kint is és bent a házban is... És elmennék a templomba, ahol a kisfiú először hallott orgonát, amelynek a szava úgy megbabonázta, hogy a szó szoros értelmében a földbe gyökerezett a lába és elfelejtette, hogy folytatnia kellene a ministrálást...
Akkor már elmennék a szomszéd kisvárosba, Bussetóba, ahol aztán az első komolyabb zeneleckéket kapta, ahol gimnáziumba járt, ahol a tehetős zenekedvelő kereskedő, Antonio Barezzi, a kisváros szimfonikus zenekarának lelkes fuvolistája nemcsak befogadta házába, hanem anyagilag jócskán hozzájárult a taníttatásához - ekkor még az volt szülei vágyai netovábbja, hogy Verdiből esetleg még kántor is lehet Bussetóban... Abban a kisvárosban is sok emlékhelye van, sőt, ott alakították ki hivatalos múzeumát.
Aztán elmennék a birtokára, Sant'Agatára, ami, mint említettem, szintén a közelben van. Persze nem hagynám ki Milánót, a Scalát, első sikerei - és első bukása színhelyét, a szállodát, ahol meghalt és sírját, amely szintén Milánóban van, az általa idős muzsikusoknak építtetett otthonban, a Casa di Riposo-ban, azaz a Pihenőházban.

Ha az ember egy ilyen zarándoklatra nehezen mehet is el, ma már az internet révén csodás virtuális látogatásokat tehetünk ezeken a helyeken, mint az alábbi kisfilm segítségével Verdi szülőházában:




A kisfilm második részében még Sant'Agatára is bekukkanthatunk.
 
És ami a lényeg, Verdi zenéje, hallgassuk minél többet!!!

Most éppen a Luisa Miller című, Schiller: Ármány és szerelem című drámájából írt operájában a halálosan megbántott Ferdinánd áriáját Plácido Domingo előadásában (London, Covent Garden, 1979):

0 megjegyzés: