A Medgyaszay Ház története 1.

90 éve lesz, hogy 1927. március 15-én felavatták Nagykanizsa újonnan épült kulturális intézményét, a Városi Színház és Mozi-t, azaz a mai Medgyaszay Házat.

A veszprémi és a soproni színházépületet is megálmodó Medgyaszay István magyaros-szecessziós stílusban tervezte meg a Sugár út mentén fekvő Károlyi-kertben (az egykori Egylet-kertben) álló színházat. Az egyes épületrészek egymásra halmozódó tömegeinek összhatása falusi utcaképet idéz. Előcsarnoka felett harangláb-formát idéző kis torony található.

Főhomlokzatának az oszlopos bejárat fölötti középső részét és két oldalhomlokzatát a tető alatt stílszerű, sgrafitto technikával készült, a Bánk bán-ból, a János vitéz daljátékból és A falu rossza népszínműből vett egy-egy jelenet díszíti, amelyeket Raksányi Dezső rajzai alapján festettek meg.

Alaprajza követi a funkcióból adódó hármas - előcsarnok-nézőtér-színpad - tagolást. Sajátos szerkezeti megoldásként nézőtere alapjában véve egy padlóig lenyúló tetőszerkezet. Négyszázhatvanöt ülőhellyel, hátsó, illetve két oldalpáhollyal, ám karzatok nélkül készült, száznegyven négyzetméteres színpaddal.

Érdemes elolvasni, hogy maga a tervező építész hogyan nyilatkozott a színházról (megjelent a Színházi Élet 1930. 10. számában):

A magas művészi kultúrájú város szerény viszonyai mellett sem mondott le nívósabb színművészetről, de másfelől nem is utánozott nagyvárosi emeletes színházakat szánalmas miniatűrben, ezerszer megunt aranyozott bécsi gipszeléssel. Színházuk egy kies városi kertben, a magyar élet követelményeiből termett. Szerkezetei a magyar észjárásból adódtak. Megkíséreljük ezt az észjárást vázolni: A jó művészi színvonalon álló színtársulat legalább 500 nézőt kíván meg. Sem ebből, sem a kényelmes elhelyezésükre szolgáló nézőtér területéből nem lehet elhagyni semmit. Ezek után a nézőtér takarékos lefedése a tulajdonképpeni nyitja a takarékos építés ügyének. Az eddigi drága és nehézkes régi tetőszerkezet és az azt tartó vastag oldalfalak azonban mind elmaradhatnak ennél a nézőtérnél. Az egészet négy pár fenyőszál tartja, melyet a nézőtér bordái is jeleznek. Mellettük csak könnyű üreges fal kell a téli melegtartás miatt. A mennyezet tört síkú, ami helyes arányok mellett a legkitűnőbb akusztikát is biztosítja és magyaros, derült hangulatú faépítészetével a színjátszásnak méltó, művészies keretet nyújt.[...]

Itt Nagykanizsa művelt magyar polgársága önmagára szabott, magyar lelkéből való művet állított önmagának és példaképpen az egész országnak, melynek hálája - művészi köreink őszinte elismerése.

Nézzünk meg néhány korabeli fényképet is, mely Medgyaszay István írását illusztrálta:

Az épület a közelmúltban teljes, ún. bővítéses-felújításos rekonstrukción esett át, melynek szellemi atyja Zalaváry Lajos Kossuth- és Ybl-díjas építész volt. Az első avatás után napra pontosan 79 évvel később, 2006. március 15-én vehette újra birtokba a város közönsége az eredeti tervekhez hűen újjávarázsolt épületet, mely a tervező építőművész előtti főhajtásként a Medgyaszay Ház nevet kapta.