A Medgyaszay Ház története 2.

Nagykanizsának soha nem volt állandó színháza, de a 19. század elejétől - legalábbis az első források eddig mennek vissza - befogadott német, majd magyar nyelven játszó színtársulatokat, amelyek váltakozó színvonalon és váltakozó sikerrel játszottak. Az előadások helyszíne eleinte fogadók udvara, később a Deák téren levő ormótlan raktár, majd a lassan megnyíló színvonalasabb szállodák nagytermei voltak. Az 1840-es évektől a Zöldfa (a mai Bolyai iskola), később a Szarvas szálló, még később a Polgári Egylet (Sugár út 3.) épületében tapsolhattak a kanizsaiak színházi produkcióknak.

Színházi előadás még a Polgári Egylet nagytermében, 1924

Állandó, megfelelő színvonalú színházépület létesítse már régóta foglalkoztatta a város vezetőségét és közvéleményét. Az 1870-es években létre is hozták a Színházpártoló Egyletet, de mindig csak ideiglenes megoldásokra futotta. 1874-ben emelték az első, kifejezetten színház céljára szolgáló építményt, egy fából összerótt színkört nagyjából a mai Csengery út 22. tájékán. Hamarosan a mostani Medgyaszay Ház közelében, körülbelül a Református templom előtti területen épült fel az ún. Aréna. Ez szintén fából készült színházépület volt, így csak nyáron lehetett benne játszani. Kívülről nagy, igénytelen hodálynak látszott, ám a belseje már egészen színház-szerű volt - zenekari árokkal és páholyokkal is rendelkezett. A 20. század első két évtizedében ebben zajlottak az előadások.

Ez volt az Aréna...

Hogy 1927-re felépülhetett az állandó színház, abban nagy érdemei voltak dr. Sabján Gyula polgármesternek és dr. Krátky István főjegyzőnek. Ez az érdem annál is nagyobb, mert - bár közel sem volt ekkora beruházás - a megelőző év szeptemberében nyitotta meg kapuit a Városi Zeneiskola. Ha jól belegondolunk, nem sokkal a vesztett világháború és Trianon után vagyunk, a nagy gazdasági válság előtti utolsó pillanatban; ennek fényében kell értékelnünk, hogy eleinknek színházat is sikerült építeni. Befogadó színház lett, hiszen állandó színtársulatot Nagykanizsa már tényleg nem bírt volna el, de így is nagyon nagy dolog volt.

A színházépület felavatása 1927. március 15-én fényes külsőségekkel, többnapos ünnepségsorozat keretében zajlott.

Március 16-án - többek között - ezt írta a Zalai Közlöny:

Fényárban úszott a színház tarka épülete és a környező Rozgonyi-utcai park és emberek, fogatok, autók hömpölyögtek fel-alá az utcán. [...] A színház pazarul világított foyerjében csupa frakkos, estélyi ruhás közönség zsibongott. Hét órára pontosan az utolsó székig megteltek a széksorok. Az országos viszonylatban is eseményszámba menő kulturális vívmány első stációjára Nagykanizsára érkezett előkelőségek teljes számban jelentek meg. Ott volt a város és a környék számottevő teljes intelligenciája. Olyan fényes közönség, amilyent Nagykanizsán még nem láttunk egyszerre egy helyen összegyűlve.

Színházi Élet 1930. 10.

Megnyitó beszédet Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház Nagykanizsáról elszármazott igazgatója mondott. Bloch Ünnepi nyitánya után a Nemzeti Színház együttese Szigeti József: Rang és mód című színművét adta elő, melynek főszereplői Bartos Gyula, Fáy Szeréna, Somogyi Erzsi és Lehotay Árpád voltak.

Másnap, március 16-án Hubay Jenő hegedűművész, a Zeneakadémia nagytekintélyű rektora Kósa György zongorakíséretével adott koncertet. Róla írtam már itt a blogban: ITT egy összefoglalót személyéről és kanizsai kapcsolatairól.  Később a történteket sikerült még jobban rekonstruálni, amikor ráakadtam erre a fényképre:

Részletesen ITT írtam a képről, amely nyilvánvalóan az új színház előtt a Hubay-koncert napján készült. Akit részletesebben érdekel Hubay Jenő hangversenye, érdemes mindkét linket megnyitni! Az első alatt egy érdekes anekdota is olvasható, amely itt esett meg :)

A fényes megnyitó ünnepségek után az épület színház- és mozielőadások, hangversenyek, ünnepségek és más reprezentatív rendezvények otthona lett. A következőkben ebben a megosztásban követhetjük a Medgyaszay Ház történetét.