A Medgyaszay Ház története 5.

A Városi Színház 1927-es megnyitásával Nagykanizsa egy újabb hangverseny-helyszínhez is jutott, bár a koncertek nagy részét továbbra is a Polgári Egylet nagytermében (Sugár út 3.), illetve a Kaszinóban (Ady utca 7.) tartották. A fontosnak, reprezentatívnak számító eseményeket azonban itt rendezték meg.

Forrás: Közti.hu

A színházterem többször is volt tanúja az Irodalmi és Művészeti Kör keretében működő énekkar és szimfonikus zenekar fellépéseinek. A zenekart 1921-től 1936-ig (közben kis megszakítással), a kórust 1924-től három évtizeddel későbbi megszűnéséig a polgári iskola tanára, majd igazgatója, Ketting Ferenc vezette.

Az itt látható két csoportkép még 1925-ben készült. Ketting Ferenc mindkettőn az első sor közepén ül.

A vegyeskar a Színházi Élet 1925. 2. számában

A zenekar a Színházi Élet 1925. 52. számában

Ketting már a színház megnyitása előtt olyan hangversenyekkel lépett Kanizsa közönsége elé, mint 1925-ben a teljesen helyi erőkkel megvalósított Teremtés című Haydn-oratórium keresztmetszete (ebből az alkalomból készült a két fenti fénykép). Az 1930-as évek második felére kórusát az ország egyik legjobb vegyeskarává tette, amely országos versenygyőzelmek után 1940-ben a Király-díjat is elnyerte. Ketting volt Kanizsán az új magyar zene első propagátora. 1938 májusában a színházteremben ő rendezett először kizárólag Kodály Zoltán műveiből álló hangversenyt, ahol olyan remekművek hangzottak fel vezényletével, mint a Jézus és a kufárok és a Liszt Ferenchez (két évvel később ezek interpretációja hozta el a kórus számára a Király-díjat), a Mátrai képek vagy a Székely keserves.

Ketting Ferenc személyéhez kapcsolhatóan a város zenei életének nagyon fontos eseményei zajlottak a színházban 1937 és 1942 között: az Éneklő Ifjúság hangversenyei. Ketting volt e zenei mozgalom dél-zalai meghonosítója. Az első, 1937. június 7-én megtartott hangverseny előtt a tanár-karnagy terjedelmes cikket írt a Zalai Közlönybe Mi is az az Éneklő Ifjúság? címmel, amelyben Kodály elveinek pontos és közérthető ismertetését és értékelését adta. Az első koncerten részt vett valamennyi kanizsai iskolai énekkar, valamint hat környékbeli falusi elemi iskola kórusa. A színházteremben tartott hangverseny után nyolcszáz gyermek az épület lépcsőin állva, Ketting Ferenc dirigálásával összkarként két kánont énekelt.

A város, pontosabban az Irodalmi és Művészeti Kör szimfonikus zenekara is Ketting karnagysága alatt élte legjobb korszakát, s legtöbb koncertjüket a színház-mozi színpadán tartották.

Az együttes teljes története egy hosszú, hullámhegyekkel-hullámvölgyekkel teli folyamat, működési szünetekkel és többszöri újraindulással. Két világháború közötti időszakát erősen meghatározta az 1926-ban megalapított zeneiskola és tanárainak léte Vannay igazgatóval az élen, s az iskola által lassan kinevelt utánpótlás, valamint Kanizsa meghatározó két zenei egyénisége, Ketting Ferenc és Vannay János együttműködésének problémái. E problémák alaphangját Vannay adta meg, amikor 1927-ben egy országos zenei szaklapba írt cikkében megkülönböztetés nélkül műkedvelőnek minősítette Kanizsának a zeneiskola megalapítása és a színház felépítése előtti zenei életét. Hamarosan át is vette a zenekart, ám bármennyire is kiváló karnagy volt, elrontott kapcsolatát nem tudta helyreállítani az Irodalmi Körrel, így néhány évig újra Ketting lett a karnagy - aztán pár év múlva megint Vannay... Krátky polgármester próbált köztük közvetíteni, előfordult, hogy sikerrel, mert volt néhány közös produkciójuk, de a meghatározó érzés sajnos az ellentét maradt...

1945-ben az Igazoló Bizottság Vannayt megfosztotta igazgatói posztjától. Utóda a zeneiskola és a szimfonikus zenekar élén Ivánkovits Ferenc hegedűtanár lett. Az ő vezetésével is több szépen sikerült koncertet hallhatott a színházban a közönség.

Helyi együttesek és művészek mellett nagynevű magyar és külföldi zeneművészek is felléptek a színházteremben. Egy nagy botrány is kitört, a világhírű cseh hegedűművész, VASA PRIHODA 1933. október 25-i koncertjén.

Ez az eset megérdemel majd egy részletesebb posztot, így most csak összefoglalom a történteket:

Prihoda magyarországi hangversenykörútját megelőzően a mélypontra süllyedtek a magyar-cseh kapcsolatok: Prágában betiltották a magyar nyelvű napilapot s számos más magyarellenes intézkedést is hoztak. A Trianon miatti amúgy is elkeseredett hangulatban a cseh művész Szegeden és Sopronban meghirdetett fellépéseit lemondták. Kanizsán egy új, tapasztalatlan vállalkozó rendezte azt a bérleti sorozatot, melynek Prihoda koncertje volt az első része, aki nem követte ezen városok példáját. A művészt hatalmas füttykoncert fogadta, amikor színpadra lépett. Többszöri kísérletezés után, Krátky polgármester személyes közbeavatkozása révén végül eljátszhatta műsorát, de a mozikertben folytatódott a tüntetés. A művészt - testi épségét féltve - rendőri kísérettel vitték ki a vasútállomásra és tették fel az éjféli gyorsra, pedig eredetileg Kanizsán akart megszállni. A botrány miatt a polgármester a városházi alkalmazottaknak megtiltotta, hogy e bérlet további hangversenyeit látogassák...

Még egy plakát a színház hangverseny-életéből: 1929. február 4-én adott dalestet a Kanizsáról elszármazott, magánének tanárként és koncerténekesként egyaránt ismert Jakoby Antal:

Legközelebb néhány reprezentatív rendezvényről fogok mesélni, amelyek szintén a Medgyaszay Ház színháztermében zajlottak le.