A nagykanizsai Sétakert zenei emlékei

2017. április 11., kedd



Tripammer Gyula
A Sétakert Nagykanizsa legnagyobb kiterjedésű, 4 hektáros parkja. Létesítését a város 1896-ban Tripammer Gyula, a Szépítő Egylet ügyvezető elnökének javaslatára vette programba, s először 6 hold földterületet vásároltak meg kanizsai gazdáktól. Fabik József városi kertész segítségével Tripammer maga is sok növényt elültetett benne s haláláig ápolta a parkot. A későbbi évtizedek során területét több ízben is bővítették majd 1930 után a strandfürdő és a MAORT lakótelep építésekor csökkentették , s 1925-ben a város vette kezelésébe. Nagy névadási viták után 1927-ben Tripammer Gyuláról nevezték el, de a kanizsaiak mindig is Sétakertnek emlegették. Csengery út felőli bejáratát, amely a korábbi barátok kertjének területére esik, Vajda és Gyenes fővárosi építészek tervezték. Mára csak egy oszlopa maradt meg; három kovácsoltvas kapuja és a kerítés többi eleme 1936-ban a köztemető északi bejáratához került.

Csengery út felőli bejárata

 1992 óta a kert teljes területe, növényzete és képzőművészeti alkotásai helyi védelmet élveznek.

Temető felőli bejárata

1902/03 körül...
... és ma
Ezt a fát talán még Tripammer Gyula ültette


A 20. század elejétől élénk társasélet folyt a parkban: cigányzene, katonazene, cukrászda vonzotta vasárnaponként a közönséget. Itt egy kis hír (a lap szedése miatt két részre felbontva) a Zala 1902. július 20-i számából, amely a kiváló székesfehérvári honvédzenekar muzsikálásáról tudósít:



Ez pedig itt pedig egy kivágás a Zalai Közlöny 1904. június 11-i számából, mely a kanizsai tűzoltózenekar sétakerti muzsikálásáról ad hírt:





A kanizsai tűzoltózenekar a századforduló körül, a vezető Dinuj József


A Sétakertet már ekkoriban felfedezte a Kanizsán rendszeres színiévadot tartó pécsi színtársulat. Olvassunk bele a Zala 1904. június 23-i számába! Id. Latabár Árpád, a nagy Latabár Kálmán apja  is közreműködött a borús idő ellenére nagy sikerű műsorban:


Sárvári Anna (sk-szeged.hu)
1907 nyarán aztán az akkor Bihari Ákos által igazgatott, s a szokásos hosszú vendégszereplésén városunkban tartózkodó pécsi színház  igazi monstre szórakoztató napot szervezett Pepita cabaret néven. Benne könnyűzenei dalokból, táncokból, vidám monológokból összeállított műsor mellett vásári kavalkád is volt, este pedig előadták, mintegy fordított szereposztásban, saját János vitéz-előadásuk paródiáját. A Zalai Közlöny előzetese szerint benne az "Első tábornok" szerepét a húsz éves kezdő színésznőre, Sárvári Nusira osztották, aki nem más, mint Juhász Gyula halhatatlanná vált Annája... Amúgy a következő évben Nagyváradon fog megismerkedni a költővel, miután az ottani színházhoz szerződik.

1910-ben állították fel a Sétakertben a ma is látható zenepavilont, amely a Weiser-féle gépgyár műhelyéből került ki.

Egykor...


... és ma


1924 júniusában az Irodalmi és Művészeti Kör a Sétakertben rendezte meg Zala megye dalosversenyét, amelyen hét vidéki (keszthelyi, zalaszentgróti, sümegi, sormási és alsópáhoki énekkarok) és öt nagykanizsai férfikar vett részt, valamint a zalaegerszegi egyházi vegyeskar.

Zalai Közlöny 1924. június 24.

Az eseménysorozat istentisztelettel kezdődött, majd a vasútállomáson nagy tömeg jelenlétében rendeztek ünnepélyes fogadtatást a megérkező dalosoknak. Innét testületileg vonultak a Sétakertbe, ahol a műsor megkezdéséig a sormásiak kitűnő fúvószenekara szórakoztatta a nagy számban megjelent közönséget. Soraikban ott volt Sabján Gyula polgármester, az egerszegi kórust elkísérő Pehm József apátplébános – a későbbi Mindszenty József – és más notabilitások.
Megnyitóbeszédében Kováts Antal piarista főgimnáziumi tanár azt fejtegette, hogy a trianoni békeparancs sok természeti- és műkincstől fosztotta meg Magyarországot, de szellemi kincseinket, köztük dalainkat el nem vehette, s azt megőrizni nemzeti feladatunk. A fellépő dalárdák műsorszámait végigtekintve azonban megállapítható, hogy ekkor még nem nőttek fel ehhez a feladathoz. Többnyire éppen abból a régi repertoárból válogattak, amelyet ekkoriban már két évtizede próbált meg ellensúlyozni és felváltani igazi értékekkel Bartók Béla és Kodály Zoltán. Felhangzott ugyan néhány klasszikus darab is, de a slágereket az olyan kórusművek jelentették, mint például az akkoriban közkedvelt Holdvilág című dal. Népdalfeldolgozást is kevesen tűztek műsorra, a hazafias elemet inkább népies műdalok
Büchler Mór
jelentették. Ugyanakkor pozitívumként kell értékelni, hogy ennyi kórus működött a megyében és különösen Nagykanizsán, mégpedig nagyrészt zeneileg kiváló karnagyok vezetése alatt. Énekelt például a Fűtőházi Kézművesek Dalköre, akik később még sok szakmai sikert értek el Rácz János katolikus kántor irányításával és a színvonalát később több országos versenygyőzelemmel igazoló Ipartestületi Dalárda Büchler Mór vezetésével.


A Sétakert területén 1933-ban hozták létre a város strandfürdőjét. Felépítésének anyagi alapját az Országos Testnevelési Tanácstól elnyert segély, illetve a város lakosainak kötvényvásárlása biztosította. Minderről Tarnóczky Attila Hol-mi című munkájában sok érdekességet lehet olvasni például, hogy ki mondta az avatóbeszédet és milyen szabályokkal próbálták meg erkölcsös viselkedésre késztetni a mindkét nembeli ifjúságot :) plusz sok képet nézegetni.  Azért ezt a korai képet én is megmutatom:




A strand  megnyitása után hamarosan az az ötlete támadt a pécsi színtársulat akkori igazgatójának, Fodor Oszkárnak, hogy területén szabadtéri fesztiválokat tartson talán tudott elődének három évtizeddel korábbi sétakerti kezdeményezéséről. 1935 nyarán két naposra tervezték a rendezvényt, s a Cigánybáró és a János vitéz előadását készítették elő. Strauss operettjének Szaffi szerepére kitűnő vendéget hívtak Kőszegi Teréz, az Operaház szopránja személyében. Sajnos, az időjárás nem vette kegyeibe az előadást: éppen nem sokkal Szaffi első megjelenése után eleredt az eső, s a játékot félbe kellett szakítani. Fodor igazgató a János vitéz másnapi előadásával kárpótolta a nézőket.

Kőszegi Teréz


1937 nyarán végre eső-mentesen színre kerülhetett a Cigánybáró, a címszerepet a rádióadásokból Kanizsán is népszerű Szedő Miklós énekelte. Eljátszották még az akkoriban Kanizsán műkedvelő színjátszók körében is népszerű Rip van Winkle című operettet. Csak éppen a közönség volt kevés, talán elriasztotta őket a korábbi időjárási mizéria. Ezzel véget is ért a nagykanizsai városi strandfürdőnek mint szabadtéri színjátszóhelynek a karrierje...  

Ennyi olvasnivaló után hallgassuk meg Szedő Miklóst: 




Egy mostanában felröppent hír motiválta, hogy mai posztom a Sétakertről szólt, mely szerint még egy uszodát építenének a parkba, a meglévő mellé. A hír kapcsán a Sétakert zenei vonatkozásait igyekeztem körbejárni és rajtuk keresztül bemutatni a park értékeit. Természetesen ezeket a vonatkozásokat be kellett ágyazni az általánosabb történetbe - erről, mint már említettem, sokkal, de sokkal részletesebben írt ITT Tarnóczky Attila. Ajánlom át-tanulmányozásra azt is. Remélem, mindkét összeállítás hozzájárul, hogy még többen megismerjék Sétakertünk múltját. Én úgy érzem, nem kellene újra megcsonkítani; inkább kicsit rendbe kellene hozni, például feltölteni a táncoslányok medencéjét. Uszoda építéséhez biztosan lenne alternatív helyszínt találni...


0 megjegyzés: