Árnyéktánc

Hetek óta a magyar Attraction együttes nevével van tele a világsajtó, miután a mértékadó brit tehetségkutató verseny egyes fordulóiban elbűvöltek közönséget, zsűritagot egyaránt, betetőzésként pedig meg is nyerték a 2007 óta létező és évente megrendezett verseny idei sorozatát.

A magyar sajtóból is tudhatunk sok mindent a fiatal társulatról, sikertelen hazai előéletükről egy hasonló célzatú (de csak célzatú...) műsorban, úgyhogy erről nem is szaporítom a szót. Nézzük meg inkább együtt magát a műfajt, amit művelnek, mert nem találkoztam azzal, hogy erről a témáról máshol írtak volna velük kapcsolatban, viszont szerintem nagyon érdekes. Talán értőbb szemmel nézzük őket is, ha kicsit megismerkedünk az árnyékszínházak történetével.

A fény-árnyék hatások kihasználása valószínűleg egyidős az emberiséggel. Természetesen lehet ezt sokféle szinten, módon és indíttatásból tenni. Az én édesapám például kicsi gyerekkoromban a két kezéből, ujjai különböző módon történő összekulcsolásával állatfigurák árnyékát varázsolta nekem a falra, s ezek még mozogni is tudtak :) Nem tudom, voltak-e olvasóim közül másoknak ilyen élményei, de ha előveszik Grätzer József: Sicc című könyvét, vagy a Tandem kiadó Kéz-árnyképek című kis kötetét, abból meg lehet ezt tanulni. Szerintem ebben a virtuális dolgokkal átszőtt mai világban is vevők lennének rá a gyerekek...

Goethe portréja

A biedermeier kor idején jöttek divatba az árnyképek. Portrékat is készítettek így, profilból, vagy dekoratív képeket szobák, helyiségek díszítésére, papírból kivágva vagy kihímezve és különböző más, találékony módokon. Kimutatták, hogy ez a divat török közvetítéssel jutott el hozzánk, mint európai uralmuk egyik hozadéka. Náluk volt szokás ugyanis az árnyszínház, s annak egy-egy megmerevített pillanatából lettek eredetileg az ilyen dekorációk:

Az árnyszínház tehát keletről származik. Az első források a kínai-mongol civilizációra utalnak. Eredetileg egyházi szertartások része volt, ám ezek misztikumából hamar kikerült az utcára, mint népszórakoztató látványosság. Különböző, már történeteket eljátszó formáiról talált legkorábbi forrásai a X. századból származnak. Az árnyékszínház természetesen másfelé is elterjedt, a kutatók különösen jellegzetesnek és értékesnek tartják Jáva-szigeti megjelenéseit. Erről a témáról kitűnő könyvet írt a magyar Tari Eszter, érdemes kézbe venni!

Az árnyjáték "feltalálását" egy arab monda így mesélte el:

Egy zsarnok szultán kivégeztette két udvari bolondját, ám másnapra megbánta a dolgot. Parancsot adott, hogy támasszák fel őket. Egy dervis kifogott két nagy halat, a bőrüket lenyúzta és ember formájúra alakította, majd egy vászonfüggöny mögött ezekkel árnyképként jelenítette meg szegény áldozatokat... 

Az árnyszínház keleti formáit nem élő emberekkel, hanem mint bábjátékot művelték. Egy keretre vásznat feszítettek ki, amelyet megvilágítottak, s mögötte egysíkú, éles kontúrokkal kivágott figurákat mozgattak egész kevés kelléket használva. A vászon előtt zenészek ültek, akik a szituációknak megfelelően festették alá az előadást. Volt egy narrátor, aki szóban is mesélte a történetet.

A következő videorészletben belenézhetünk egy rekonstruált előadásba:

Ennek a formának volt egy olyan fejlődési útja, amely ugyan nem a mi témánkhoz vezet, mégis nagyon érdekes, ezért úgy gondoltam, elmesélem.

A már említett Jáva-szigeteken dívó árnyszínházban eredetileg bivalybőrből készült, egyszerű fekete kivágott képecskéket használtak, mint bábokat. Ezek idővel gyönyörű színesekké és igazi, mai értelemben vett bábokká váltak, elszakadva ezzel az árnyszínház eredeti jellegétől. Ez a fejlődés, bizony, a nőknek köszönhető. Ugyanis a régi keleti világban a nők, társadalmi helyzetüknek megfelelően nem vehettek részt nyilvános árnyjátékokon (sem), ám ezt nem voltak hajlandóak tudomásul venni és bizony besettenkedtek. De nem a rendes nézőtérre ültek, a férfiak közé, hanem a paraván ellenkező oldalára, s onnét, mintegy a színfalak mögül nézték a játékot. A színház működtetői az ő kedvükért kezdték el kiszínezni a fekete bábukat. Később aztán már nemcsak színezték őket, hanem síkszerű formáikat kezdték kigömbölyíteni, térbelivé tenni - így született meg a bábjáték.

De térjünk vissza az árnyjátékhoz, amely az évszázadok alatt sokfelé elterjedt, például a mórok révén az Ibériai-félszigetre, majd a törökök által megszállt európai területekre, így hozzánk is. Európában azonban nem talált igazán otthonra, hatása az "érdekesség" skatulyára korlátozódott és nagyrészt kimerült a dekorációs célokra használt árnyképek divatjában. 

Ám hosszú távon volt mégis egy rendkívüli hatása: az árnyjáték nevezhető voltaképpen a mozi ősének. Állóképek gyors mozgatásával jöttek rá arra a jelenségre, hogy az ember, szeme ideghártyájának tökéletlensége következtében ezeket egységes folyamatnak, azaz mozgóképnek látja. Ennek rajzolt formája az ún. laterna magica, de maga a később feltalált mozgófilm is ugyanezen elv alapján működik.

Mindezzel még mindig az élettelen alapú árnyékszínháznál tartunk. A 19. század második felében Párizsban, amely város mindig rendkívül nyitottan fogadta be az idegen hatásokat, abban az időszakban a távolkeletről érkezőket különösen, a Chat Noir kabaréban próbálkoztak először élő emberek testéből építkező árnyjáték-jelenettel, erről sikerült találnom egy korabeli illusztrációt:

Forrás: http://www.hotelroyalfromentin.com

Nyilván innét is sokféle út vezetett, de végeredményben megérkeztünk kiindulópontunkhoz, az Attraction együtteshez, amely az árnyékszínházat a tánccal kombinálja.

Remélem, hogy a fiatal együttes nem lesz a show-üzlet vámszedőinek martaléka, s azt is, hogy ők maguk emberileg is meg tudják élni ezt a nagy sikert. Kívánom nekik, hogy továbbra is inspiráló művészi és baráti légkörben, kreatívan tudjanak majd együtt dolgozni, akárhova is vesse őket a sors s öregbítsék a magyarok hírét-nevét. Maradjanak ilyenek, mint ebben a riportban, amely a világversenynek még nagyon az elején készült:

 

Felhasznált irodalom:

Bálint Lajos:Vastaps. Bp. Szépirodalmi Kiadó, 1969
Székely György: Bábuk, árnyak. NPI, 1972
Tari Eszter: Jávai árnyak. Pécs, 2009
wikipedia.org/wiki/Britain%27s_Got_Talent