Pataky Kálmán, a nagykanizsai kisgimnazista

2014. március 1., szombat

Fél évszázada, 1964. március 3-án hunyt el Pataky Kálmán operaénekes, a két világháború közötti operajátszásnak nemzetközileg is az egyik legelismertebb alakja. Csodálatos lírai tenorja, természetes muzikalitása, hatalmas szorgalma, rokonszenves emberi egyénisége az egyik legszeretettebb énekessé tették. Különösen Mozart-áriafelvételei számítanak ma is etalonnak. Világhírének csúcsán, 1936-ban a Salzburgi Ünnepi Játékokon Arturo Toscanini vezényletével Florestan szerepét énekelte - a világ legjobb, ám legszigorúbb karmesterének is tartott Toscanini maximális elismerése mellett - Beethoven: Fidelio című operájában.

De évfordulótól függetlenül is érdemes emlékezni rá és hallgatni felvételeit.

Ezzel a mai poszttal a tiszteletadás mellett a róla szóló egyetlen magyar nyelvű életrajz egy tévedését is szeretném kiigazítani. A Nagy magyar előadóművészek sorozatban még 1968-ban jelentette meg a Zeneműkiadó Somogyi Vilmos és Molnár Imre róla szóló kötetét, s ennek 7.oldalán olvasható a kitétel, miszerint a leendő nagy énekes Csáktornyán végezte a gimnázium 3. és 4. osztályát. Nos, ez már csak azért sem lehet igaz, mert abban az időben Csáktornyán nem is volt gimnázium. Volt viszont a közeli Nagykanizsán, és bizony ide járt a cseperedő fiú...

De kezdjük elölről.

Pataky Kálmán 1896. november 14-én született, a Kanizsától nem messze fekvő Alsólendván. Apja, id. Pataky Kálmán Maros-Torda megyéből került környékünkre, valószínűleg házassága révén. Felesége, Molnár Mária ugyanis Szentgyörgyvölgyön született - ez a község Zala és Vas megye határán, az Őrség,  Göcsej és Hetés találkozásánál fekszik. Id. Pataky pedagógus volt, kezdetben Pesten, onnét került Alsólendvára polgári iskolai tanárnak, néhány év múlva pedig a csáktornyai polgári iskola igazgatója lett.
Így következhetett tehát be az, hogy ifjabb Kálmán Kanizsán legyen gimnazista. Igaz, a helyi sajtót és a gimnázium korabeli évkönyveit átlapozva azt találtam, hogy mindössze két évet járt a mi kis városunkban iskolába: az 1909/10. és az 1910/1. tanévet, amikor harmadik, illetve negyedik osztályos volt. Bár apját még 1914-ben is csáktornyai állásában találjuk, Kálmán mégis Vácon, távol a családi körtől folytatta tanulmányait, de csak egy évig, majd Kolozsváron fejezte be a hátralevő osztályokat és ott is érettségizett le. Hogy ennek oka mi lehetett, nem tudom.

Érdekességként kiírtam harmadikos osztályzatait - mint tudjuk, abban az időben az "egyes" volt a legjobb jegy.
Tehát: Magaviselet: 1, Vallástan: 1, Magyar nyelv: 1, Latin nyelv: 3, Német nyelv: 1, Történelem: 1, Földrajz: 1, Matematika 3, Rajz-geometria: 3, Tornázás: 2, Ének: 1, Zene: 1.

Az éneket és a zenét, valamint néhány más tantárgyat, például a gyors- és gépírást, illetve a francia nyelvet rendkívüli tantárgyként tanították. Aki járt énekre, az azt jelentette, hogy automatikusan tagja lett az iskola énekkarának, a zenére járók pedig az iskolai zenekarnak, s az ének és zene órák alatt voltaképpen énekkari és zenekari próbákat kell értenünk. Viszont a delikvensek ezeken a foglalkozásokon is kaptak jegyeket, amelyek a többi érdemjeggyel együtt bekerültek a bizonyítványba.
Pataky Kálmánnak ebben a két évben zenei szempontból szerencséje volt, mert a gimnázium hosszú történetének legjobb ének-zenetanára keze alá került. Lukács József volt ez a piarista rendbe tartozó tanár. Mint igazi tudós koponya legfelsőbb fokú hittudományi képesítéssel rendelkezett, ám igazi szerelme a zene volt. Kiválóan csellózott, szabad idejében rendszeresen kamarazenélt jóbarátaival, részben szórakozásból, részben nyilvános hangversenyeken is fellépve. De ami témánk szempontjából  a legfontosabb, hogy a gimnázium zenei együttesei Lukács József kegyesrendi tanár idejében élték fénykorukat. Akkoriban a gimnázium minden évben legalább három-négy komoly hangversenyt produkált tanévenként, ahol az énekkar és a zenekar fellépései mellett a legügyesebb, legtehetségesebb diákok szólóban és kamarazenében is megmutathatták magukat. A korabeli sajtó több ízben említi ilyen hangversenyekkel kapcsolatban Pataky Kálmán nevét, aki inkább mint hegedűs lépett fel többször, mert kezdetben hegedűművész szeretett volna lenni, bár előfordult, hogy énekelt is. Nézzünk néhány sajtókivágást (rákattintva kinagyíthatók):

Zalai Közlöny 1911. január 26.


Zala 1911. március 14.


Zalai Közlöny 1911. március 20.


További életútja meglehetősen kacskaringós. Főbb állomásait el lehet olvasni a wikipedián, vagy a már említett könyvben, bár az szerintem nem igazán jól szerkesztett és lényegtelen dolgokban meglehetősen szószátyár is... Mindenesetre a fiatalember megjárta az első világháború frontvonalait, nem sértetlenül, de mégis viszonylag szerencsés módon "megúszta".

Katonaként szüleivel és testvérével Csáktornyán


Ezután kezdett csak el komolyan énekelni tanulni. Hozzáértők azt mondják, hogy minden bizonnyal hegedűs múltjának köszönheti csodálatosan érzékeny dallamformálását, amellyel elbűvölte az egész világot, különösen az 1920-as évek közepe és a 30-as évek vége között. Ez Faust kavatinájában is csodálatosan megfigyelhető:




Érdekes módon énekesi pályakezdésébe is belejátszott némi kanizsai kapcsolat. Próbaéneklés után szerződtette ugyan a budapesti Operaház, ám ott akkoriban olyan jó tenoristák voltak, hogy Pataky nem jutott szereplehetőséghez. Kezdte elveszíteni a türelmét, és egy napon, mint az említett életrajzi könyv írja, panaszt tett a minisztériumban, ahol a színházakat a nagy tekintélyű Wlassics Gyula felügyelte - aki egyébként, szintén e könyv szerint személyesen is jelen volt Pataky próbaéneklésén. Wlassics személye a kanizsai kapcsolat, mert, bár Zalaegerszegen született, de Kanizsán nőtt fel; apja valaha városbíró volt Kanizsán, ő maga, mint jóval később a fiatal énekes, szintén a kanizsai piarista gimnázium neveltje volt, s aztán a kultuszminiszterségig és a főrendi házi tagságig vitt az útja. Kanizsán Wlassicsnak mindvégig nagy kultusza volt, ezért gondolom, hogy Pataky Kálmánnak, ha máshonnét nem is, de Kanizsa közelében élő és pedagógiai pályán működő apja révén kellett tudnia erről - annál is inkább, mert Wlassics 1905 előtt négy cikluson át Csáktornya országgyűlési képviselője is volt... Wlassics tényleg segített, és Pataky Kálmán megkapta első nagy szerepét, a Rigoletto Hercegét, s ettől aztán sínre került a pályája. Olyannyira, hogy később szerződtette a bécsi opera és beindult nemzetközi, sőt, tengerentúli karrierje, de közben itthon is gyakran fellépett.

Egyelőre ennyit sikerült kideríteni a csodálatos énekes nagykanizsai kötődéseiről.




6 megjegyzés:

Miklos Bekefi írta...

Két apró javítást javasolok. 1.) Valójában február 29-én halt meg. Nem tudom, honnan került sok szakmunkába a március 3-i dátum, de a Los Angeles-i 1964-es halotti anyakönyv névmutatójában Pataky Kálmán neve mellett egyértelműen a feb. 29-i dátum szerepel, ahogyan a gyászjelentésén is (OSZK gyűjtemény). 2.) Az anyját Irmának hívták, tévesen szerepel a másodlagos forrásokban Máriaként. Ez kiderül Pataky Kálmán 1929. július 16-i házassági bejegyzéséből.

Kataliszt írta...

Köszönöm a pontosításokat. Sajnos, az ember vidéken messze van a forrásoktól, bár az internet ma már sok mindent közelebb hoz, de azért még nem mindent...

Erdőelvi Bernád István© írta...

Tisztelt blogírók! Pataky Kálmán 4-5-ik generációs rokona lehetek. Teljesen ezt még nem bizonyított. Épp ezért Pataky rokonokat-utódokat keresek. Eddigi kutatásaim alapján Pataky Kálmán (szül 1896) operaénekes édesapja aki ugyancsak Pataky Kálmán (szül. 1856) Nyárádszentlászlói kötődésű. Vagy ott született, vagy a nagyapa született ott, mert birtokaik voltak a faluban és be vannak jegyezve az unitárius családkönyvbe. Sajnos tovább eddig nem jutottam, mert az anyakönyvek Szentlászlón csak 1859-ig maradtak meg, így az idősebb Pataky Kálmán születését nem tudom leellenőrizni. Ha bárki tovább tudna segíteni a kutatásban, vagy többet tud, kérem írjon a vajkember@gmail.com email címre. Tisztelettel, Gábor-Bernád István

Erdőelvi Bernád István© írta...

A faluban a második legnagyobb gazdának tartották őket, s emlékeznek is rá az öregek. Kálmánra, és testvérére.

Miklos Bekefi írta...

Ez így van, a désfalvi/deésfalvi előnevű Pataky/Pataki család nyárádszentlászlói kötődésű (is) volt, de anyakönyvi bejegyzést én sem láttam. Én arra jutottam, hogy az itt belinkelt gyászjelentés az idősebb Kálmán édesanyjáé, tehát a rajta szereplő két Kálmán az idősebb Kálmán és a fia, az ekkor még csak leendő operaénekes. https://dspace.oszk.hu/bitstream/handle/123456789/464169/4325783_00133_mormon.jpg
Az egyik szépanyám révén magam is désfalvi Pataki leszármazott vagyok, így hát érdekel ez a család, de sajnos eddig nem tudtam bekötni Kálmán ágát (és a sajátomat sem) a nagyobb désfalvi Pataki családfába.

Erdőelvi Bernád István© írta...

Tisztelt Békefi Miklós! Megkérem elküldené az email címét? vagy írjon megkérem az enyémre. vajkember@gmail.com . Olyan dolgokról is szót ejtenék, amit egyelőre nem szeretnék ilyen nyilvános blogon megjelentetni. Tisztelettel, Gábor-Bernád István