A július 5-én 100 éve született Fischer Annie-ról szóló megemlékezésekhez én is szeretnék kicsit hozzátenni, felelevenítve nagykanizsai koncertjeit. Az a két este nyilván csak apró morzsa a pályáján, de mégis része annak.
A huszon-éves Fischer Annie |
Első alkalommal 1934 február végén járt nálunk, azt a koncertjét éppen a századik évforduló napján meséltem el. Három év múlva újra eljött, akkor a Kereskedelmi Kaszinó vezetőségének meghívására adott hangversenyt. Akkoriban ünnepelték ugyanis a Kaszinó megalakulásának centenáriumát.
A Kaszinó-egyesület kezdetben Nagykanizsa, azaz akkor még Nagy-Kanizsa teljes vezető rétegét, "előkelőségét" tömörítette. Később, az egyleti élet differenciálódásával mindinkább a zsidó értelmiség és pénzemberek klubjává vált. Belső rendezvényei mellett azonban mindig kiemelt figyelmet fordított a város közönségének egészére: hangversenyeit hosszú évtizedeken keresztül - felekezeti meggondolásoktól függetlenül - valamennyi zenekedvelőre számot tartva szervezte.
Mint háromnegyed-évszázados évfordulójukon írták (a Zalai Közlöny 1911. dec. 28-i számában):
A kaszinó
... mindenkor megfelelt annak a gondolatnak, amit a nagy Széchenyi a casinókról táplált. Kulturális tényező volt mindig. Míg egyrészt tagjainak kényelméről, szórakozásáról gondoskodni elsőrendű kötelességének tartotta, addig nem tévesztette szem elől a szórakozásnak nemes, művészi oldalát sem, mellyel gyakran egymaga nyújtott emberi élvezetet a város összes művelt polgárságának.
Ficher Annie tehát 1937. február 13-án, szombaton este a Kaszinó nagytermében adott szólóestet. Még nem volt egészen huszonhárom éves... Mivel koncertje a kaszinó jubileumi rendezvényeinek része volt, kivételes fénnyel rendezték meg. Persze ez nyilván fordítva is érvényes volt, azért őt hívták meg, hogy valóban a legmagasabb rangú művészettel ünnepeljék a jubileumot - hiszen a korábbi kanizsai hangversenyről írt tudósításban már olvashattuk, hogy mekkora nimbusza volt már akkor, egészen fiatalon Fischer Annie-nak. Mostani koncertjén megjelent gróf Teleki Béla főispán is feleségével (a grófné, született Mailáth Mária kiváló muzsikus volt, gyakorlatilag profi-szinten énekelt, később több dalestet is adott Kanizsán). Ott volt nemcsak Kanizsa, hanem a messze környék intelligenciája is. Jelen volt a város vezetősége (a polgármester, dr. Krátky István szintén jeles muzsikus volt, kiválóan hegedült) "és mindazok, akik Nagykanizsán a szellemi élet terén valamit számítanak. A fényes díszterem Kanizsán ritkán látott, számban és értékben egyaránt gazdag közönséggel telt meg" - rögzítette a Zalai Közlöny.
A hangverseny helyszíne: Nagykanizsa, Ady utca 7. |
Ennek a hangversenynek gyújtópontjában Beethoven Appassionata-szonátája és Chopin: b-moll szonátája állott, nyilván hasonlíthatatlan élményt nyújtva a közönségnek. Fischer Annie most is Bach-művel nyitott (C-dur toccata és fúga, talán ugyanaz, mint három éve?). Ezután következett az Appassionata és a b-moll szonáta, majd egy Chopin-etűd (nem tudjuk, melyik). Végül Liszt Ferenc átiratában a Nászinduló szólalt meg Mendelssohn: Szentivánéji álom kísérőzenéjéből. Az ünneplést egy-egy Dohnányi- és Liszt-darabbal köszönte meg, de ezt sem tudjuk pontosan, hogy melyekkel.
A Zalai Közlöny kritikáját ezúttal Gráf Ernő írta, itt az érdemi része (a képekre kattintva kinagyítható). Érdekes, ő úgy látta, vagy inkább hallotta, hogy Beethoven távolabb esik Fischer Annie lényétől...
Ma is szerencsénk van kedvenc videomegosztó portálunkkal, ugyanis egy későbbi felvételről az Appassionátát is meghallgathatjuk Fischer Annie előadásában:
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése