Legutóbb megismerkedtünk az Erzsébet téren ma is álló, bár egy emelettel megcsonkított épület történetével, melyet Knortzer Frigyes építtetett saját szállodájának. Hozzá étterem, kávéház, majd sörcsarnok csatlakozott. Ezek már nem fértek el a ma Erzsébet tér 18. házszámot viselő épületben, bérbe kellett hozzá venni a két szomszéd ház földszintjét is.
 |
| A még kétemeletes Szarvas és szomszédai |
Volt a Szarvasnak egy nagyterme is - érdekes módon ennek a helye máig nem tudható pontosan, pedig nem kis helyiségről van szó. Ott tartott különböző rendezvényeinek hirdetéseiből, illetve némelyik rendezvény sajtóvisszhangjából tudható, hogy ez egy tényleg kifejezetten "nagy" terem volt, nemcsak alapterület, hanem belmagasság szempontjából is, ugyanis karzattal is rendelkezett.
1883. február 11-én például ezt írta a Zalai Közlöny:
A kereskedelmi ifjak önképző egyletének könyvtára javára műkedvelőkből alakult f. február hó 10-én a "Szarvas" dísztermében tartott hangverseny kitűnően sikerült. A zsúfolásig megtelt teremben - hol ülő és állóhely s karzati hely egyetlen egy sem maradt üresen - a magasb zene és ének művészet élveiben gyönyörködött a viharos taps, éljenekben kitört hallgatóság.
Ez a nagyterem, míg megvolt, rendkívül fontos és összetett szerepet játszott az egész város életében. Itt tartották a legfényesebb bálokat, de betöltötte a hangversenyterem, sőt, a színházterem funkcióját is. Ezekből az eseményekből majd később fogok csemegézni, ma nézzük a Szarvas, mint vendéglátóhely saját zenéjét.
Éttermében, kávéházában az 1880-as években Darázs Miska és Horváth Laci cigányzenekara muzsikált. Mindkét prímás a fővárost és külföldet megjárt kitűnő zenész volt, más kanizsai szórakozóhelyeken is működtek. Darázs Miskát különösen szerette hallgatni Alfred Grünfeld bécsi zongoraművész, aki akkoriban európai hírű művésznek számított és sokat megfordult városunkban, mert ifjúkori jóbarátja volt a kanizsai jeles patikus, Práger Béla. Ha egy ilyen nagyságrendű művész szívesen hallgatta a mi prímásunkat és zenekarát, akkor tényleg jól muzsikálhattak. Grünfeld sok nótát megtanult a kanizsai muzsikusoktól, amelyekre később hangversenyein improvizált.
Horváth Laci zenekaráról ezt adta hírül a Zalai Közlöny:
... a derék zenekar ... fáradhatatlanul tanulja az új darabokat, s játéka praecisitás tekintetében valóban figyelmet érdemel. Szép, összevágó játékuk onnan ered, hogy a zenekar tagjai egykettőnek kivételével mind hangjegyről tanulja meg a darabokat, mely cigányzenészeinknél nagy és följegyzésre méltó ritkaság.
Horváth Laci és zenekara a századvégen Magyarország legjobb zenekarai közé tartozott, melyet bizonyít, hogy fényképük és egy róluk szóló részletes anyag helyet kapott a Markó Miklós által a Millenniumra szerkesztett Cigányzenészek albuma című kötetben.:
Ugyancsak jó együttes volt a 19. század fordulóján Darázs Miska zenekara. Egy szüreti mulatság kapcsán a Zalai Közlöny így jellemezte a prímást 1897. október 16-i számában:
Az édes magyar nótának füstösebb, de édesebb apostola sem mászkált az emberi kedély létráján olyan biztonsággal és otthoniasan, mint Zsolnay.
Időnkét hívtak meg vendég-prímásokat és vendég-zenekarokat is a Szarvasba, 1905 augusztusában például Rigó Jancsit. Ezt az eseményt majd külön elmesélem :)
Az 1900-as évek elejétől műfajváltás tanúi vagyunk a Szarvas zenei mindennapjait figyelve. Ez a folyamat persze nem csak Kanizsán ment végbe. Eleinte a régi jó cigányzenével párhuzamosan, hogy az ő közönségük se pártoljon el, megjelentek a kuplék, sanzonok, revüműsorok, amelyeket akkoriban egységesen "jazz"-nek neveztek. Ez a műfaj nem tiszta jazz volt, inkább egyfajta esztrád szórakoztatózene, jazz elemekkel. Lassan-lassan ez az irányzat kerekedett felül, bealkonyult a cigányzenészeknek.
1924-ben szerződtette a Szarvas akkori vezetése az első "jazz" zenekart, a Vidám Fiúkat. Ebben az időben mutatkozott be Hahn Barnabás, az első kanizsai jazz-muzsikus is Mistery Jazz Band nevű együttesével.
A Zalai Közlöny így hirdette őket 1924. április 8-án:
Művészi produkciójuk oly nívóra emelte a Szarvas kávéházat, hogy városunk intelligenciájának színe-java családostól mindennapos vendége ezeknek a tartalmas hangversenyeknek. Eheti programjuk keretében bemutatásra kerülnek Hahn Barna és Ilniczky László szenzációs sikerű simmije, a Pávián, továbbá Hahn legújabb alkotású magyar dala.
Legközelebb a Szarvas nagytermében zajlott hangversenyek, színházi előadások között tallózunk.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése