Az a jó egy hónap, amit 1835 nyarán szerelmével, Marie-val kirándulással, barangolással töltött, hamarosan zenei lenyomatot kapott az Egy utazó naplója című zongoraciklusában, majd évek múlva ezekből az emlékekből született meg Zarándokévek című nagy sorozatának első, svájci kötete.
Ebből hallgattuk elmúlt alkalommal a nyitódarabot, a Tell Vilmos kápolnáját.
A ciklus soron következő darabjai nem ennyire pontosan azonosítható helyekhez kötődnek, inkább az általános tájélmény leszűrődései.
Liszt osztozott a kor romantikus íróival a főleg Rousseau nyomán elterjedt szinte vallásos rajongásban a szabad természet iránt. Mint Hamburger Klára, Liszt életművének kiváló ismerője jellemzi, a romantika művészei legfőképpen az emberi civilizáció által még meg nem rontott Alpokért lelkesedtek: a zord csúcsok, szelíd lankák és békés tavak vidékéért, ahol a fenséges magányba csak távoli pásztorsíp, kürt vagy harangszó szűrődik.
Liszt osztozott a kor romantikus íróival a főleg Rousseau nyomán elterjedt szinte vallásos rajongásban a szabad természet iránt. Mint Hamburger Klára, Liszt életművének kiváló ismerője jellemzi, a romantika művészei legfőképpen az emberi civilizáció által még meg nem rontott Alpokért lelkesedtek: a zord csúcsok, szelíd lankák és békés tavak vidékéért, ahol a fenséges magányba csak távoli pásztorsíp, kürt vagy harangszó szűrődik.
Szavakban Liszt ezt így fogalmazta meg:
... mivel éreztem, hogy a természet sokféle jelensége és folyamata nem pusztán hatástalan képként vonult el szemem előtt, hanem mély érzelmeket váltott ki a lelkemben, köztük és köztem homályos, de mégis közvetlen, határozatlan, de mégis meglevő, megmagyarázhatatlan, de mégis létező kapcsolat jött létre. Megkíséreltem legerősebb érzéseim és legélénkebb impresszióim közül néhányat zenében visszaadni.
A Zarándokévek svájci kötetének második darabja ugyan konkrét címet kapott: A wallenstadti tónál (Au lac de Wallenstadt), de végül is szinte bármilyen víz partjára odaképzelhetjük magunkat, társdarabja már címében is általánosabb: Forrás partján (Au bord d'une source).
Hallgassuk először A WALLENSTADTI TÓNÁL című darabot.
A darabban egy hullám-motívum vonul végig, fölötte népies ízű dallam bontakozik ki:
Mai ifjú pár a Wallenstadti-tónál (Walensee) |
Marie naplójában így örökítette meg a pillanatot, amikor először meglátta a tavat:
Amikor megérkeztünk a Wallenstadti-tó partjára, mind a ketten ugyanabban a pillanatban éreztük azt a megkönnyebbülést és boldog meghittséget, amit bizonyos lelkekben a nekik tetsző táj megpillantása ébreszt. A levegőég már esti harmóniákkal volt tele.
A darabban egy hullám-motívum vonul végig, fölötte népies ízű dallam bontakozik ki:
A harmadik darab, a FORRÁS PARTJÁN az egész zenetörténet szempontjából jelentős műnek mondható: jóval megjelenése előtt Liszt, korai előfutárként már a zenei impresszionizmust előlegezi meg benne.
http://blog.andermatt-swissalps.ch |
Briliáns, színes zongoradarab, tényleg olyan csillogó és áttetsző, mint egy hegyi forrás. Természetesen benne is megtalálhatjuk a hullám-motívumot.
Legközelebb is svájci ihletésű zenék következnek, Marie hosszabb személyes beszámolójával :)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése