Erre a fényképre most csodálkoztam rá Tarnóczky Attila HOL-MI című várostörténeti munkájában:
A kanizsai Neumann Rezső készítette a Városi Színház - a mai Medgyaszay Ház - előtt. A Hol-mi Sabján Gyula polgármestert azonosítja rajta, mint a hátsó ülésen látható szemüveges urat. Ismerve több fényképet Sabjánról, nyilvánvaló, hogy valóban ő az:
De kik lehetnek a környezetében?
A fényképet jobban megnézve biztos vagyok benne, hogy a Sabján mellett ülő, virágcsokrot tartó úriember nem más, mint HUBAY JENŐ:
A világhírű hegedűművész adta a színház ünnepélyes megnyitója másnapján az első koncertet - és többet nem járt Kanizsán. Így a kép szerintem 1927. március 16-án készült.
(Összehasonlításként érdemes kicsit lejjebb szörfözni, a műsorlapon látható Hubay-képhez.)
Sőt, tovább megyek: a kocsiban középen, Hubay előtt, a felénk eső oldalon szerintem Hubay idősebbik fia, Hubay Cebrián Andor ül. Akkoriban még független fiatalember volt (néhány év múlva nősült meg, norvég származású felesége a közelmúltban megírta emlékeit - abban a könyvben sok érdekesség olvasható az egész családról), képzőművészettel foglalkozott, művészeti tanácsadója volt a herendi porcelángyárnak és gyakran elkísérte apját hazai és külföldi koncertjeire. Mintha látnék valamit mellette, ami a hegedűtok lehet - ha az, akkor Hubay Stradivariját rejti magában :)
Mellette, Sabján előtt pedig úgy tűnik, Kósa György ül, fiatal zongoraművész és zeneszerző, aki Hubay zongorakísérője volt az esti koncerten.
Feltételezem, hogy a sapkás sofőr mellett Farkas Imre látható. Az akkoriban népszerű költő-író-zeneszerzőnek több operettje és daljátéka volt közismert (Nótás kapitány, Túl a nagy Krivánon). Hubayhoz az fűzte, hogy ő írta Lavotta szerelme című operájának librettóját. Mint a helyi sajtóból kiderült, ő mondott bevezetőt a koncerthez.
Azért annyit megjegyzek, hogy mivel Kósa Györgyről és Farkas Imréről csak idősebb kori képet ismerek, nem vagyok száz százalékig meggyőződve, hogy esetleg nem kevertem-e őket össze. Van bennem egy egészen kevés bizonytalanság Hubay Andor kapcsán is. De a kép legfontosabb szereplője, Hubay Jenő kiléte nem kétséges.
A lassan hetvenedik éve felé közeledő Hubay Jenő akkoriban az ország első számú (hivatalos) zenei tekintélye, hatalmas nemzetközi sikerekre visszatekintő, még ekkor is gyakorló hegedűművész, iskolát teremtő hegedűtanár, ünnepelt zeneszerző és a Zeneakadémia rektora volt. Kanizsára vonattal érkezett meg kíséretével. A vasútállomáson a polgármester és az Irodalmi és Művészeti Kör küldöttsége fogadta, akik legutóbbi ülésükön díszelnökükké választották. Ezzel az autóval hajthattak be a városba, a koncert helyszínére, ekkor készülhetett a kép - Hubay kezében még ott az üdvözléskor kapott virágcsokor...
Azért annyit megjegyzek, hogy mivel Kósa Györgyről és Farkas Imréről csak idősebb kori képet ismerek, nem vagyok száz százalékig meggyőződve, hogy esetleg nem kevertem-e őket össze. Van bennem egy egészen kevés bizonytalanság Hubay Andor kapcsán is. De a kép legfontosabb szereplője, Hubay Jenő kiléte nem kétséges.
A lassan hetvenedik éve felé közeledő Hubay Jenő akkoriban az ország első számú (hivatalos) zenei tekintélye, hatalmas nemzetközi sikerekre visszatekintő, még ekkor is gyakorló hegedűművész, iskolát teremtő hegedűtanár, ünnepelt zeneszerző és a Zeneakadémia rektora volt. Kanizsára vonattal érkezett meg kíséretével. A vasútállomáson a polgármester és az Irodalmi és Művészeti Kör küldöttsége fogadta, akik legutóbbi ülésükön díszelnökükké választották. Ezzel az autóval hajthattak be a városba, a koncert helyszínére, ekkor készülhetett a kép - Hubay kezében még ott az üdvözléskor kapott virágcsokor...
Az esti koncert parádés lehetett! Hubay még mindig legjobb formájában levő előadóművész volt. Itt a műsor - csak irigyelni lehet mindazokat, akik hallhatták! A képeket Béres Sándor jóvoltából mutathatom meg, innét is köszönöm szépen. A műsorlap első oldalán egy tanú - gondolom, a tanár úr nagyapja, Béres János igazgató-tanító jegyzete olvasható:
Beethoven Kreutzer-szonátája kapcsán érdemes megjegyezni, hogy - jó fél évszázaddal korábban - ezt a legendás darabot a még egészen fiatal, de zseniális hegedűs Hubay többször is játszhatta az idős Liszt Ferenccel...
Bach Chaconne-ja szintén etalonnak számított Hubay előadásában, saját művei pedig technikai tudását minden téren bemutató és csillogtató, tematikájában változatos hangulatú magyar dallamokat csokorba foglaló darabok voltak. A mai megítélés annyiban változott Hubayval kapcsolatban, hogy zeneszerzői munkásságát kevesebbre értékelik, de előadóművészként és zenepedagógusként egyértelműen a legnagyobbakhoz tartozik, nemzetközi szinten is.
Olvassunk bele Vannay János, a kanizsai zeneiskola igazgatója hódoló hangvételű, ám az előadóművész Hubayt kiválóan jellemző kritikájába (megjelent a Zalai Közlöny 1927. március 17-i számában):
Olvassunk bele Vannay János, a kanizsai zeneiskola igazgatója hódoló hangvételű, ám az előadóművész Hubayt kiválóan jellemző kritikájába (megjelent a Zalai Közlöny 1927. március 17-i számában):
Nagykanizsa valódi szépért és igazi jóért mindig lelkesedő városában is igen kivételes és hatalmasra fokozott érdeklődéssel várt ünnepi esemény színhelye volt a szerdán este felavatott Városi Színház: Hubay Jenő, a magyar zenevilág első és a magyar zenei élet messze kimagasló vezére theatre paré keretében a zeneművészet számára is felszentelte legfrissebb hangverseny-termünket. - Ritka és kivételes művészetének csodálatára nemcsak városunk, hanem a messze környék előkelői töltötték meg zsúfolásig a Városi Színház intim nézőterét, mely lenyűgözve, majd meg ujjongva, frenetikus tapsviharral és lelkes ovációval hódolt az istenadta géniusz pompás játékának és a sokoldalú, mindig megkapó és elragadó komponistának.
Hubay, mint hegedűművész különálló és páratlan jelenség, kiben a virtuozitás superlativusán mélyenjáró, a legrejtettebb értéket is felszínre hozó, erős egyéniségű művész lakozik. Eszményien tökéletes stílusa mentes az üres csillogásoktól; lelkének csapongó fantáziája, szenvedélyének korlátlan ereje, elegánsan könnyed és közvetlen előadásmódja, színdús frazírozása nemcsak a világ legnagyobb hegedűművészei élére állítják, hanem magyar temperamentumának széles skálája: édes-bús kesergése, epedő és vágyakozó ellágyulása, majd meg öntudattal dacos szilajsága időrendben is az első nagy magyar hegedűművészt jelentik Hubayban.
Hubay fia, Andor később könyvet írt édesapjáról. Ebben elmesélt egy apró sztorit, ami Kanizsán esett meg, közvetlenül a koncert után, a Medgyaszay Házban. Ezt már egyszer felidéztem a blogban, ITT, sőt, magáról a kanizsai látogatásról is szóltam. De akkor még nem akadtam rá erre az autós fényképre, vagy ha ráakadtam is, nem jöttem rá, hogy Hubay szerepel rajta, így ma másodszor is foglalkozom az eseménnyel :) Sőt, valószínűleg még vissza is fogok rá térni!
