Nincs kerek évfordulóm (bár most jut eszembe, hogy augusztusban lesz...), de új könyvre készülve most érzem szükségét, hogy áttekintsem eddigi publikációs tevékenységemet. Mert úgy megy az idő, hogy én magam is megfeledkezem sok dologról...
Dedikálás, 2018
Akkor itt van egy lista (időrendben), benne önálló könyveim és a Kanizsai antológiában megjelent tanulmányaim. A könyvek közül az első három pdf formátumban megtalálható a Magyar Elektronikus Könyvtárban, azokat odalinkelem. A többi hozzáférhető a Halis István Városi Könyvtárban.
Egy rokonszenves muzsikus Nagykanizsa 1870-es éveiből: Berecz Imre. = Kanizsai antológia 21. (2020) 148-180. oldal
Bolyai János utódai Nagykanizsán (Társszerző: Szabó Péter Gábor). = Kanizsai antológia 22. (2021) 20-46. oldal
Egy formabontó hölgy a gelsei Gutmann családból [Tarnóczy Gusztávné Gutmann Ida] = Kanizsai antológia 23. (2022) 149-157. oldal
Ha már számvetés, akkor még gyorsan idelinkelem zenei emlékhelyes blogjaimnak összesített tartalomjegyzékét azzal a jelszóval, hogy legyen minden egy helyen!
A Zenevándor és a Papageno/Kataliszt egyesített tartalomjegyzéke ITT TALÁLHATÓ
EZ A LISTA pedig a Kataliszt blogja című blogomban található nagykanizsai vonatkozású írásaimat sorolja fel.
S hogy tényleg együtt legyen minden, itt van a GÁBOR MIKLÓS-BLOG is, benne a Gábor Miklós Lexikonnal.
Aki elmúlt annyi, biztosan jól emlékszik a Benyovszky Móricról készült cseh-magyar televíziós filmsorozatra. Persze vetítették azóta többször is, a közelmúltban is lehetett látni, de: azért az nem ugyanaz. A legelső vetítésnek, 1975-ben volt ugyanis egy felejthetetlen hangulata, hogy úgy mondjam, "fíling"-je :) Képzeljünk el egy internet nélküli és sok más szempontból is erősen korlátozott világot, amikor az emberek nagy részének még az utazásokat is egy-egy ilyen filmsorozat helyettesítette. Kereskedelmi televíziók sem léteztek (bár ennek előnye is volt...), így gyakorlatilag mindenki nézte és a szó teljes értelmében közbeszéd tárgya volt. A kalandos szórakoztatás mellett némi ismeretterjesztő szerepet is betöltött, bár nem tudtuk, mi igaz és mi nem a történetből. Ez inspirálta Szász Teréziát is, hogy mélyebben beleássa magát a témába, s ennek eredménye az a könyv, amiről ma szeretnék írni.
A BENYOVSZKY MÓRIC NYOMÁBAN (Shirokuma Kiadó 2016) első szemrevételezésre vékony könyvecske - nem egészen 100 oldal - ám hallatlan mennyiségű információt rejt magában. Fülszövege szerint arra tesz kísérletet, hogy Benyovszky Móric karakterét és tetteinek értékét méltóképpen ítélhesse meg az utókor.
Azt gondolom, hogy bár azért csak a filmsorozat ismeretében is gondolni lehetett, mennyire szerteágazó a téma, a szerzőt magát is meglephette az a sokféle irány, amerre őt kutatásai során a kalandos életű gróf elvezette. A teljesség igénye nélkül próbálom meg ezeket az elágazásokat egy kibővített tárgyszó-sorozattal érzékeltetni:
*Benyovszky származásának, nemzetiségének kérdése
*Családtörténet - Benyovszky családfája, illetve házassága, feleségének és gyermekeinek sorsa, a ma élő leszármazottak
*Címertan
*Történelem (magyar, szlovák, lengyel, orosz, japán, francia, afrikai)
*Földrajz és néprajz, különös tekintettel a főhős idejében még alig ismert tájakra, földrészekre (Szibéria, Kamcsatka, Japán, Tajvan, Madagaszkár) - Benyovszky egyébként, amikor egyáltalán módja volt rá, maga is tanulmányozta e helyek néprajzát és mint földrajzi felfedező úttörő térképeket készített
*Gasztronómia, különös tekintettel a szibériai és kamcsatkai kegyetlen időszakra - itt persze jórészt elborzasztó ételekről, italokról olvashatunk...
*Hadtörténet, hadvezetés Krakkótól Afrikáig
*Ismert és ismeretlen kortársak a kor uralkodóitól, kormányzóitól, katonai személyiségeitől a sorstársakig, egészen Benyovszky szolgájáig
*Terület- és iparfejlesztési törekvései, újításai
*Benyovszky mint sakkjátékos
*Benyovszky saját írásai: kéziratainak lelőhelye, sorsa, kiadásai, értékelése
*Egyéb fontos levéltári források
*A Benyovszkyról megjelent önálló kötetek és résztanulmányok értékelése, összehasonlítása
*Benyovszky alakja a szépirodalomban, a művek kritikai értékelése; a zenében (opera-, táncjáték- és musical-hős); a filmművészetben (a tv-sorozat értékelése) és a dokumentumfilmek területén
*Benyovszky utókora: emlékének őrzése Magyarországon és Madagaszkáron, benne a Magyar-Madagaszkári Emléktársaság története és törekvései, a Néprajzi Múzeum Benyovszky-anyaga
Az alábbi térkép, mely utazásait mutatja - a 18. században létező közlekedési viszonyok mellett - szintén érzékeltet valamit egészen döbbenetes életútjából:
Szász Terézia remekül igazodik el ebben a hatalmas anyagban, ami már maga nagy teljesítmény. Több dolgot "tesz tisztába" a különböző forrásokban olvasható, sokszor különböző adatok összevetésével - vagy ha tisztázni nem is lehet, hipotéziseket állít fel. Könyvében rendkívül összeszedetten, jól szerkesztetten adja közre mondanivalóját - elkerülve a bőbeszédűséget, amire pedig biztosan nagy lehetett a csábítás. Illusztrációi is jól megválasztottak. A könyvet forrás- és irodalomjegyzék egészíti ki. Én egyetlen dolgot hiányoltam: nekem, mint kezdő Benyovszky-olvasónak időnként jól jött volna egy életrajzi kronológia, mint kályha :)
Úgy érzem, ez a frissen megjelent könyv nagyobb publicitást érdemelne, hiszen azon kívül, hogy összefoglal és értékel, mintegy eligazodási pontként, vagy ha úgy tetszik, ugródeszkaként is szolgálhat a további Benyovszky-kutatások számára. Remélem, idővel megleli méltó helyét a Benyovszky-irodalomban.
Mint kis tartalmi összefoglalómból is látszik, a témának vannak zenei vonatkozásai is. Sőt, egy egészen elképesztő történetet is megismerhetünk, mely közvetetten kapcsolódik ezekhez: August von Kotzebue (1761-1819), a kor népszerű drámaírója, akinek műveit még Beethoven is szerette, miután drámát írt Benyovszky kamcsatkai száműzetéséről, ő maga is a gróf sorsára jutott, szibériai száműzött lett; sőt, aztán politikai gyilkosság áldozataként halt meg... 1800-ban a francia Boieldieu pedig Kotzebue drámájából operát írt. Ennek hátterét is jobban megérti az ember, ha elolvassa a könyvből, milyen kapcsolatok fűzték Benyovszkyt a franciákhoz: 1800-ban még élhetett az emléke annyira, hogy elmenjen a közönség megnézni a róla szóló operát... Magyar opera is létezik Benyovszkyról: Doppler Ferenc, Erkel munkatársa, kitűnő fuvolaművész írta, szintén a kamcsatkai száműzetést választva témául. Ezekből sajnos nem tudok részletet mutatni. Van viszont még egy érdekes zenei vonatkozása hősünknek, pontosabban feleségének. A francia királyi udvarban Benyovszky grófné közvetlen kapcsolatba került Marie Antoinette királynéval és - a források ezt valószínűsítik - a kiválóan muzsikáló királyné egy gyönyörű hárfát ajándékozott a grófnénak. Ez a hárfa ma a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona!
Forrás: mnm.hu
Az alábbi festmény, Jean-Baptiste Gautier Dagoty 1774-ben készült alkotása a hárfázó királynét ábrázolja:
Forrás: sophia.smith.edu/blog
E tény kapcsán tudok mutatni egy videót, ahol Marie Antoinette egy másik fennmaradt hárfáját szólaltatja meg egy művésznő: olyan darabot játszik, amelyet a tragikus sorsú királyné is sokszor elpengetett. Ezzel a klippel búcsúzom a témától és ajánlom Szász Terézia Benyovszky-könyvét:
Kocsis Katalin vagyok, zenei könyvtáros, jelenleg már nyugdíjban. Amióta a munkahelyemen nem dolgozom, saját kedvemre nagy vonalakban ugyanazt csinálom, csak íróasztalomat helyeztem át a lakásomba :)
Régóta gyűjtöm Magyarország és a világ zenei emlékhelyeit és kutatom városom, Nagykanizsa zenei életének történetét. Első könyvem, a "Nagykanizsa 100 zenei emlékhelye" 2009-ben jelent meg, melyet két kisebb könyvem és több tanulmányom követett. Jelenleg is folytatom az anyaggyűjtést kedvenc témáimról, az eredményeket blogjaimban és kiadványokban teszem közzé. Hobbim természetesen a zenehallgatás. Liszt Ferenc mellett nagy „szenvedélyem” az olasz opera, előadói közül pedig Plácido Domingo. Szintén gyermekkorom óta nagyon szeretem Gábor Miklós művészetét. Mindezt ma már négy blogban próbálom bizonyítani.