Tegnap késő délután, alig néhány nappal Liszt Ferenc október 22-i születésnapja előtt sikerült megrendezni a kétszázadik évforduló jegyében íródott könyvecském bemutatóját, melynek címe: Liszt Ferenc és Nagykanizsa.
Mivel már nem vagyok aktív könyvtáros, személyes agitációt kevesebbet tudtam kifejteni, hogy legyen közönség, ezért kicsit tartottam tőle, hogy kevesen leszünk. Ez a félelmem szerencsére nem igazolódott be – a képen nem is látszik az egész terem:
A könyv a Czupi Kiadó – volt főnököm magánkiadója – és a Nagykanizsai Városvédő Egyesület közös kiadásában látott napvilágot, egyelőre meglehetősen korlátozott példányszámban, de igény szerint bármikor újra lehet nyomni, és ez jó hír. Hogy máshol kapható lesz-e, azt nem tudom, a könyvtárban biztosan meg lehet vásárolni.
Kis munkám az itt a blogon közzétett azonos című sorozatom alapján készült; azért könyv formában is érdemes megnézni, mert abban a blog időnkénti bőbeszédűségét egy kicsit megnyesegettem, ezzel sokkal egységesebb stílusú lett, ugyanakkor később megszerzett információkat is beépítettem. A felhasznált forrásokat is pontosabban meg tudtam adni benne. A könyv persze azt nem tudja, mint amit a blog tudott, ahol rögtön meg is lehetett hallgatni a témához kapcsolódó zenéket, és több benne az illusztráció is. (bár az igazán fontosak mind belefértek a könyvbe is, nagy örömömre) . Így ideálisnak azt tartanám, hogy akit tényleg érdekel a téma, nézze meg, olvasgassa el könyvként, és egészítse ki a blog plusz-lehetőségeivel.
Aki időnként benéz ide hozzám, tapasztalhatja, hogy most Erdősy Eugénia operett-primadonna életével és tragikus halálával foglalkozom – hátha egyszer ebből is lesz egy kis könyv!
Itt van még néhány kép a könyvbemutatóról, számomra nagyon boldogító este volt és remélem, a közönség sem unatkozott...
 |
| A két felső képen Czupi Gyulával, az est moderátorával |
 |
| Dedikálni jó! (csak a hajam bomlott ki hátul...) |
Mai zenénk Liszt egyik legromantikusabb műve, a Mazeppa. Most a Transzcendens etűdök-beli megfogalmazását halljuk zongorán, előadja Borisz Berezovszkij:
