A szűz primadonna 6.

Az elmúlt alkalommal ott hagytuk abba, hogy az operett-műfajban való első próbálkozásai után 1880-ban Eugénia fantasztikus ajánlatot kapott Bécsből, a Theater an den Wienből: játssza el Johann Strauss új operettjének egyik főszerepét.

A Theater an den Wien belső tere (Forrás: Fidelio.hu)

Ez az operett A királynő csipkekendője (Das Spitzentuch der Königin).
Ekkoriban Johann Strauss már a Keringőkirály volt, sikereinek csúcsán, hat évvel A denevér bemutatója után. Az ő új operettjének ősbemutatóján főszerepet játszani mindenképpen nagyon nagy dolognak számított. Villányi Henrik nagykanizsai tanár és helytörténész, aki még ismerte személyesen a primadonnát, 1911-ben azt írta a Zalai Közlönyben, hogy ennek ellenére Eugénia nehezen fogadta el a szerepet, mert férfit, a portugál királyt kellett megszemélyesítenie, s nem tartotta erkölcsös dolognak, hogy nadrágban jelenjen meg a színpadon (abban az időben még divat volt, hogy fiatal fiú, férfi szólamát női hangra komponálta meg a szerző; Mozarttól Verdiig, sőt, Richard Straussig sok példa van erre). Aztán a rábeszélésekre mégis elfogadta a szerepet, pedig nem csak egyszerűen nadrág volt a jelmeze, hanem bizony a harisnyás lábait is jócskán kellett mutogatnia...

Íme egy műtermi felvétel Erdősy Eugéniáról a portugál király kosztümjében. Forrása Marcel Prawy nagy Johann Strauss-monográfiája:

Alexander Girardi

Eugénia egyik fontos partnere a kalapnak is nevet adó legendás énekes-színész, Alexander Girardi volt, mint a fiatal király nevelője. A nagy sikert aratott ősbemutatót 1880. október 1-jén maga Johann Strauss vezényelte.

A téma szakértője, az említett Marcel Prawy a darabról úgy vélekedett, hogy ez az egyik legszebb és legötletesebb operettje Straussnak, annak ellenére, hogy a libretto nem sikerült túl jól. A történet 1580 körül a portugál királyi udvarban játszódik, egyfajta "tévedések vígjátéka". Benne operett-hősként lép színre Cervantes, a nagy spanyol író (akkoriban divatosak voltak az irodalmi témák, nem sokkal korábban Boccaccióról is készült sikeres operett). Ráadásul jócskán voltak benne "áthallások" az osztrák császári családra, Ferenc Józsefre, Erzsébet királynéra és Rudolf trónörökösre, akire bizonyos szempontokból erősen hasonlított a darabbeli fiatal király. Úgyhogy érdekes lehetett, hogy az ősbemutatót éppen Ferenc József névnapja alkalmából tartották...

Ma viszonylag ritkán kerül színre, valószínűleg a szövegkönyv miatt. De dallamai közül többet ismerünk, csak nem tudjuk, hogy onnét származnak, ugyanis Strauss hamarosan ennek az operettnek a zenéjéből állította össze Déli rózsák című keringőjét.

A bécsi sikerrel Eugénia ismét az európai színházak látókörébe került és 1881 őszétől újra Berlinbe szerződtették mint a Friedrich-Wilhelmstädter Theater primadonnáját.

Legközelebb innét folytatjuk.

A mai rész befejezéséül hallgassuk meg a Déli rózsák-keringőt: