Nagykanizsa, Nagykanizsa!!!

2017. november 16., csütörtök

0 megjegyzés
Hetedik éve írom a blogot, amelynek egyik kiemelkedő témájává városom, Nagykanizsa vált.



Zenei élete történetének számos epizódját, személyét, intézményét megírtam. Ma egy kicsit rendet szerettem volna ebben teremteni, hogy a további tervek előtt én magam is pontosan lássam, mi is született ebben a témában és akkor már természetesen megmutatom, hátha mások is örülnek egy ilyen áttekintésnek. Van ugyan egy "címkelista" jobb oldalon, de abban inkább az apróbb részleteket érdemes keresgélni.  Korábban is készítettem egy-egy témáról átfogó tartalomjegyzéket blogbejegyzés formájában. Úgy érzem, most jött el az ideje, hogy közreadjak egy ilyent a nagykanizsai tartalmakról is. A nevek alatti Poszt szavakra kattintva külön ablakban fog megnyílni a minket érdeklő oldal. 

Kanizsa emblematikus dala: "Megy a gőzös..."
Poszt

 




1. Nagykanizsai kötődésű, itt született, tőlünk elszármazott, vagy életük rövidebb-hosszabb időszakában városunkban működött személyek



ARNBERGER (STEFÁN) RUDOLF (1894–1957)
Poszt

BALLA JÁNOS (1881-1930)

Poszt

 

BÁTORFI LAJOS (1835–1896) és lánya, BÁTORFI EMMA (1864–1918)
Poszt 1    Poszt 2     Poszt 3     Poszt 4


Ráadás:

Bátorfi Emma és családjának későbbi sorsa:

Poszt 1    Poszt 2    Poszt 3  



BLAU MARGIT (1885–1944/45 k.)
Poszt 1    Poszt 2

BLUMENSCHEIN VILMOSNÉ (1864–1933)
Poszt 1    Poszt 2

BÖHM EMIL (1874–1937)
Poszt 1    Poszt 2    Poszt 3    Poszt 4

 

BUGYÁCS VILMOS (1899–1944)
Poszt

BÜCHLER MARGIT (1914–1944)
Poszt

BÜCHLERNÉ KRAUSZ GIZELLA (1890–1944 k.)
Poszt

DÁNOS LILI (1912–2010)
Poszt
Dános Lili életét sokkal részletesebben megírtam a Kanizsai Antológia 14. és 15. számában.  

ECKSTEIN MÓR (1840 k.–1917)
Poszt

ERDŐSY EUGÉNIA (1856/59–1886)
A blogban 26 poszt foglalkozott személyével. Ezt a nagy anyagot összefoglalóan, egy link alatt teszem fel. Életéről 2016-ban könyvet írtam: a legteljesebb feldolgozás és a legfrissebb kutatási eredmények miatt érdemesebb ezt olvasni, mint a blogot; a blogban viszont több a kép :)
A könyv PDF formátumban ITT megtalálható.



FARKAS FERENC (1905–2000)
Poszt

FEJTŐ FERENC (1909–2008)
Poszt     ezt még folytatnom kell...

GRÜNBAUM JÓZSEF (1826 k.–1900)
Poszt

GÜRTLER FERENC (1874–1924)
Poszt 1     Poszt 2

HEVESI SÁNDOR (1873–1939)
Poszt 1     Poszt 2      Poszt 3      Poszt 4

 

HOFRICHTER EMMA (1871-1956)

Poszt
 

HORVÁTH LACI (1858–1917)
Poszt 1      Poszt 2      Poszt 3      Poszt 4



 




KENEDI AURA (1885–1969)
Poszt 1     Poszt 2

KEREKES IRÉN (1897–1980)
Poszt 1     Poszt 2

 

KIRÁLYI PÁL (1818-1892)

Poszt


KLATT AURÉL (1913–1971)
Poszt

KNOBLOCH FRIGYES (1844 k.–1909)
Poszt

KRÁTKY ISTVÁN (1887–1957)
Poszt 1     Poszt 2     Poszt 3     Poszt 4     Poszt 5

KUSTÁR ZSUZSA (1942–2014)
Poszt

LAKATOS SÁNDOR (1819–1892)
Poszt





 
LEMBERKOVITSNÉ WEBER MARGIT (1898–1934)
Poszt

LÖW LIPÓT (1811–1875)
Poszt

MAYERSBERG FRIDA (1880-1966)

Poszt

MILHOFER ÖDÖN (1845–1927)
Poszt 1     Poszt 2

PÁSZTOR IRMA (1894–1944)
Poszt 1    Poszt 2     Poszt 3     Poszt 4     Poszt 5     Poszt 6
 

 
PATAKY KÁLMÁN (1897–1964)
Poszt

PAUK ANNA (1910–2000)
Poszt

PESEK IGNÁC (1890-es évek – ?)
Poszt 1     Poszt 2

PIKÉTHY TIBOR (1884–1972)
Poszt

PRÁGER BÉLA (1844 k.–1909)
Poszt 1     Poszt 2     Poszt 3

 

PRÁGER HERMINA (Hermine Braga, 1857-1940)

Poszt 1    Poszt 2   

 

PYLLEMANN, FRANZ (1841-1873) 

Poszt 1   Poszt 2

RÁCZ ALAJOS (1912–1986)
Poszt 1     Poszt 2     Poszt 3     Poszt 4     Poszt 5

ROMBERG SIGMUND (1887–1951)
Poszt 1     Poszt 2

ROSENBERG ÁDÁM (1843–1926)
Poszt 1  Poszt 2  Poszt 3    Poszt 4    Poszt 5    Poszt 6  Poszt 7    Poszt 8    Poszt 9    Poszt 10    Poszt 11 (ráadás) 

RÓZSAVÖLGYI SZIDÓNIA (1850-es évek–1902)
Poszt 1

SÁRKÖZY JANCSI (1859 k.–1910)
Poszt

SASS BRUNNER ERZSÉBET (1889–1950) és leánya, BRUNNER ERZSÉBET (1910–2001)
Poszt

STRÉM KÁLMÁN (1934–2005)
Poszt

 

TARNÓCZYNÉ GUTMANN IDA (1846-1914)

Poszt 1    Poszt 2 

VENCZEL REZSŐ (1844–1915)
Poszt

WECKL GELLÉRT (1885–1945)
Poszt


         2. Intézmények, épületek, helyszínek


ARANY SZARVAS szálloda és étterem
Poszt 1     Poszt 2     Poszt 3     Poszt 4     Poszt 5

CENTRÁL szálloda
Poszt

FERENCES templom (Alsótemplom)
Poszt 1     Poszt 2

GIMNÁZIUM (a régi "piarista")
Poszt 1     Poszt 2     Poszt 3     Poszt 4     Poszt 5

KASZINÓ
Poszt 1     Poszt 2     Poszt 3     Poszt 4

KÖZTEMETŐ
Poszt 1     Poszt 2

MEDGYASZAY HÁZ
Poszt 1     Poszt 2     Poszt 3     Poszt 4     Poszt 5     Poszt 6




POSTAPALOTA
Poszt
 
SÉTAKERT
Poszt

SÖRGYÁR
Poszt

VASÚTÁLLOMÁS
Poszt 1     Poszt 2      Poszt 3



3. Híres emberek megjelenései, szereplései  Nagykanizsán


CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY
Poszt

EGGERTH MÁRTA JAN KIEPURA 
Poszt

FISCHER ANNIE
Poszt 1     Poszt 2


GRÜNFELD ALFRED
Poszt 1     Poszt 2

HOLLÓSY KORNÉLIA
Poszt

HUBAY JENŐ
Poszt 1     Poszt 2

LATABÁR ÁRPÁD, id.
Poszt 1     Poszt 2     Poszt 3



MEZEI MÁRIA
Poszt 1     Poszt 2

MONTEVERDI, CLAUDIO
Poszt

NAGY GÁSPÁR
Poszt

PETROVICS EMIL
Poszt 1     Poszt 2





POPPER DÁVID SOPHIE MENTER
Poszt

REMÉNYI EDE
Poszt 1     Poszt 2

RÉTI JÓZEF
Poszt

SAUER EMIL
Poszt

SIMÁNDY JÓZSEF
Poszt 1     Poszt 2

SZIGETI JÓZSEF
Poszt

Még én is meglepődtem, mekkora lista lett :)

Frissítve: 2023. január 23.

Ditta fenséges tortát sütött...

2017. november 4., szombat

0 megjegyzés
Nyáron mutattam néhány süteményreceptet Bartókné Pásztory Ditta saját kezűleg lejegyzett gyűjteményéből. Nemrég egy kis történetre bukkantam, ami ehhez a témához kapcsolódik.

A Zenetörténeti Múzeum Bartókné Pásztory Dittáról szóló kiállításán fényképeztem


A mesélő Végh Sándor, akkor még fiatal, ám nagy reményekre jogosító hegedűművész, kitűnő kamarazenész. ITT részletesebben olvashatunk életéről, világhíréről.

A történet 1942. október 11-én játszódott Bartók utolsó magyarországi otthonában, a mai Bartók Emlékházban. A harmincas évei elején járó Végh Sándor már a Zeneakadémia tanára volt, és híres vonósnégyesét is megalapította. Kapcsolatban állt Bartók Bélával és közelről élte át azt a szomorú időszakot, amikor Bartók elhatározása, hogy az Egyesült Államokba emigrál, komollyá vált. Bartók - feleségével közösen - 1942. október 8-án adta búcsúkoncertjét és pár nap múlva, október 12-én elhagyták Magyarországot.

Budapest, II. Csalán út 29. Forrás: wikiwand.hu, Thaler Tamás fotója


Végh Sándor elbeszélését róla szóló könyvében Löwenberg Dániel idézte:

Az utolsó koncert és a Bartók-házaspár elutazása közötti napokban számos művész - zenész, festő, szobrász, tudós, író, a magyar kulturális élet elitje - zarándokolt el Bartók Bélához és Dittához, hogy búcsút vegyen tőlük. Félelemmel teli részvétlátogatások voltak ezek. Akár egy temetésen, olyan volt a hangulat - mert valójában temetni mentünk oda Temettük a szabadságot és az emberséget. Bartók, az az ember, aki számunkra a bátorság, az állhatatosság szimbóluma volt, aki a humánumot, az erkölcsöt, a szabadságot képviselte, el kellett hogy hagyjon bennünket.
Mikor a látogatók késő délután kezdtek elköszönni, úgy gondoltam, hogy nekem, mint az egyik legfiatalabbnak, illendő lenne távoznom. De az előszobában Bartók vállamra tette a kezét, és visszatartott: "Maradjon, Végh, ne siessen! Várja meg, amíg mindenki elmegy." Így vártam, míg magunk maradtunk. Ekkor azt mondta Bartók: "Jöjjön ki a konyhába, Ditta fenséges tortát sütött, együk meg hármasban, ami maradt belőle!" Becsomagolt bőröndök és ládák között ülve ettük meg a valóban nagyon finom tortát, amit Bartók maga osztott három részre. Nekem adta a legnagyobb szeletet. Tán csak nem jutott el már hozzá is jó étvágyamnak híre?! 

Mindenesetre a történet megerősíti, hogy Ditta tényleg szokott tevékenykedni a konyhában, amint recepteskönyve is sugallta. Csak az a kár, hogy Végh Sándor nem pontosította, milyen tortát is ettek akkor hármasban a Csalán úti Bartók-lakás konyhájában: csokisat, puncsosat, dobostortát vagy valami mást? De így is szép és emberi a kis történet, segít jobban elképzelni Bartókot és feleségét.