Leonóra és Inez: együtt a naptárban, együtt a színpadon

2011. március 6., vasárnap

Néhány nappal ezelőtt, amikor szép képes naptáramat februárról márciusra fordítottam, átfutottam a hónap névnapjainak listáját. Most először tűnt fel, hogy a március 6-i napon Leonóra és Inez osztozik. Milyen érdekes! Van egy opera, amiben két ilyen nevű nőalak a színpadon is együtt van. Közülük Leonóráé a főszerep. Inez inkább csak egy dramaturgiai szempontból kreált figura, Leonóra barátnője vagy társalkodónője, aki azért jelenik meg az opera második jelenetében, hogy Leonórának legyen oka elmesélni, miként ismerkedett meg és szeretett bele a titokzatos trubadúrba.

http://www.mvdaily.com/articles/2007/04/il-trovatore1.htm

Így most már kimondtam az opera címét is: Verdi: A trubadúr című remekéről van szó. Ez volt az első opera, amit életemben televízióban láttam, talán tíz éves koromban, s azóta is nagyon szeretem.
Megpróbáltam kicsit utánanézni, hogy a közös névnap véletlen-e és egyáltalán honnét ered az opera szereplőinek elnevezése.
Annyit tudtam, hogy Verdi operájához a librettó egy spanyol dráma alapján született. Ez a spanyol dráma Antonio Garcia Gutierrez: El trovador című, akkor majdnem kortárs darabja, amely 1836-os ősbemutatóján olyan hatalmas sikert aratott, hogy huszonhárom éves költője rögtön hazája legismertebb színpadi szerzői közé került. Ezt az információt Várnai Péter: Verdi operakalauz című könyvében találtam.
Ma, az internet korában szinte bármi hozzáférhető, így előhívható a dráma eredeti szövege, s még ha az ember nem is tud spanyolul, össze lehet vetni a színdarab és az opera szereplőit leszámítva néhány olyan figurát, akit az operából kihagytak:

     a színdarabban:                                            az operában:                                      
  • Don Nuño de Artal, Conde de Luna          Luna gróf    
  • Don Manrique (El Trovador)                     Manrico, a trubadur
  • Doña Leonor de Sesé                                 Leonóra
  • Doña Jimena                                              Inez
  • Azucena                                                     Azucena
  • Ferrando, idem                                           Ferrando
  • Ruiz, criado de Don Manrique                   Ruiz

Mint látható, az opera egyszerűsítve, de megtartotta a dráma szereplőinek nevét, egyetlen kivétellel, és ez éppen Inez: őt eredetileg Jimena-nak, azaz Ximenának hívták. Elképzelem, amint Verdi librettistája, Salvatore Cammarano a szövegkönyvön dolgozva 1850 tavaszán otthon csücsül az íróasztalánál, előtte az eredeti spanyol darab, s erősen csóválja a fejét. Nem lesz jó név ez a Jimena, keressünk másikat! Ránéz a naptárra és mit lát? Hogy március 6., Leonóra és Inez napja van. Tán  ez valamely égi jel, hogy még a naptárban is egy spanyol név társul Leonórához, s rögtön elnevezi Leonóra barátnőjét Ineznek :)
Tetszetős kis hipotézisem sajnos nem igaz. Mint írtam, az internetről ma már szinte minden előkotorható, így pár próbálkozás után előttem is volt a XIX. század derekának Itáliájában használatos kalendárium, benne a védőszentek napjaival. Ebben február 21-én szerepel Eleonóra, aki III. Henrik angol király felesége volt. De Inez nincs, mert úgy tűnik, ilyen nevű nincs is a szentek között. Hogy a modern magyar naptárakban a február 21-i Eleonóra mellett miért van március 6-án egy Leonóra is és miért társították Inezzel, arra nem sikerült választ találnom. De ha már az előbb úgy beleéltem magamat Cammarano helyébe, próbálkozzunk egy másik feltételezéssel: lehet, hogy a naptárszerkesztő volt operakedvelő, s Inez névnapjának helyet keresve eszébe jutott A trubadúr, s beleírta Leonóra mellé...
De ez voltaképpen nem is fontos. A fontos Verdi mesterműve, az egyik legromantikusabb, legdallamosabb, legszenvedélyesebb, s spanyol tárgya ellenére "legolaszabb" opera.
Nézzük és hallgassuk meg Leonóra és Inez rövid jelenetét és Leonóra áriáját az 1. felvonásból.




Nos tehát: Leonóra, a hercegasszony udvarhölgye Inez társaságában éjnek idején kilép a Sargasto palota kertjébe.
Íme párbeszédük és az ária magyar szövege, a fontosabb részeknél odaírom, hogy hány percnél járunk:

INES
Mondd, mire várunk? Éj van immár, jer hát!
A hercegasszony látni óhajt, nem hallod?

LEONÓRA
Még itt maradok, ma látnom kell a lantost!

INES
Veszedelmes játék a tűzzel... Ó, mondd el,
Szólj hát, ez az érzés hogy lobbant lángra benned?

LEONÓRA
A harci tornán ott láttam,
Hollószín páncélinge volt, fekete pajzsán nem viselt címert,
Így nem tudták, hogy ki az,
Aki a tornán oly könnyen lett az első,
Én tűztem zöld babért a homlokára...
Ámde később harcba ment el s nem láttam őt!...
Nem láttam őt azóta, csak álmaimban,
Így teltek hosszú hónapok, de most...

INES
Mi történt?

LEONÓRA
Elmondom!
Az éj ezüstös fátyla szállt a néma messze tájra,                2' 30", itt kezdő-
Az ég sötétlő távolát a hold remegve járta...                     dik az ária lassú
Megtöri ím az éjszakát gyönyörű bájos dallam!                része
Egy hárfa édes hangja szólt a csöndes éjben halkan
Egy mélabús, egy édes dal zengett az éjen át.
Istenhez szállt föl a dal szava, fohász és kérelem volt,
Egy nő nevével zárta le a verset: az én nevem volt!
Futok a nyílt erkélyre ki, ah, ő volt, a dalnok!
Nem hallja azt más földi lény, mit boldog szívem hallott!
A földre szállt talán a menny s a szív a mennybe járt!

INES
Én rosszat sejtek, baj lehet ebből!                                  6' 10"
Aggódom érted, Leonórám...

LEONÓRA
Ne aggódj!

INES
Oly baljós érzés támad fel bennem
Ó, feledd el azt a rejtélyes férfit,
Vesd ki szívedből!

LEONÓRA
Mit mondasz? Ó, hallgass!

INES
Baráti szómat hallgasd meg, kérlek!

LEONÓRA
Jól hallom bár e szókat,
De szívem nem érti meg!
E szív, ha ver, ha dobban,                                        7' 04"  az ária gyors része
E láng, ha ég, ha lobban,
E vágy, ha forr, ha lobban,
Csak őt várja, a hőst!
Amit e szív remél és vár,
Tiéd ah, minden álma!
S ha már nem int az élet,
Hadd jöjjön a halál!

S Leonóra nem a levegőbe beszél: egyszerű szerelmes lányból már itt hősnővé érik, s aztán valóban önként áldozza életét a szeretett férfiért.

Végül pedig boldog névnapot kívánok minden Leonórának és Ineznek!

3 megjegyzés:

Asipike írta...

ohh, de kár, hogy nem tudjuk a megoldást... pedig nagyon kíváncsi lennék a névváltoztatás okára! :)

Kataliszt írta...

Zenei oka nem lehet, mert az "Inez" nevet úgy láttam, nem ejtik ki az operában. Arra gondolok még, hogy a Ximena név erősen kötődik a Cid-témához, ami szintén spanyol, de egy francia író, Corneille tette halhatatlanná, és el akarták kerülni a képzettársítást. De tényleg érdekes, nem?

Unknown írta...

Alapos, szép munkát végeztél. Meghallgattam a következő bejegyzésed

után Pavarottit is. Ő meg az én nagy kedvencem. Milyen fiatal volt ezen a felvételen!