A szűz primadonna 2.

Kezdjük hát Erdősy Eugénia történetét, de előbb ismerkedjünk meg családjával. Ez talán egy kicsit szárazabb olvasnivaló lesz, de úgy érzem, Eugénia jobb megismeréséhez érdemes átrágni magunkat rajta. Neki ugyanis sztár korában is a családja volt a legfontosabb és mindig vágyódott haza, Kanizsára. Másrészt szükségesnek látom, hogy az előkerült adat-mozaikokat rendbe rakva nyilvánosságra hozzam, mert ez kiindulópontja lehet további kutatásoknak is.

Először is oszlassuk el a félreértést születési adataival kapcsolatban. A lexikonok szerint Eugénia 1855-ben Nagykanizsán, a valóságban – öccse, Bálint közlésének hitelt adva – 1859-ben Ludbrégen (ma Ludbreg, Horvátország) született római katolikus polgári családban. A Varasd közelében fekvő, Kanizsától 65 km távolságra levő kisváros akkoriban Nagykanizsához hasonlóan a Batthyány-uradalomhoz tartozott.

A családfő, Biba Ferenc korán, valamikor az 1860-as évek elején-közepén meghalt. Felesége, Klein Magdolna (1827-1885) ezután költözött Nagykanizsára gyermekeivel, akik közül – figyelembe véve a korkülönbségeket – elképzelhető, hogy az első kettő férje előző házasságából származott.

E gyermekek a következők:

Nándor: valószínűleg ő a legidősebb, mert Eugénia gyászjelentésében az ő neve szerepel a testvérek között első helyen. Sem születési, sem halálozási adatát nem ismerjük, de ha tényleg idősebb volt Kornéliánál, akkor valamikor az 1840-es évek elején születhetett. 1886 szeptemberében még életben volt, későbbi sorsa ismeretlen.

Kornélia (1844-1928). Kiváló és megbecsült tanítónő lett, végig Nagykanizsán működött. Saját módszeréről írás-olvasás tankönyvet is megjelentetett. 1887 szeptemberében férjhez ment Trojkó Lajos árvaszéki ülnökhöz.

Ferenc (1851-1873). Érettségi után jogot tanult, harmadéves korában aljegyző volt az akkori kanizsai önkormányzatnál. Benne is mocoroghatott valamennyi színészi tehetség, mert néhányszor részt vett műkedvelő színházi előadásban. 1873. december 9-én, 22 éves korában "hosszú és kínos szenvedés után", ahogyan a korabeli sajtóban megjelent, hunyt el, valószínűleg tüdőbajban.

Eugénia (1859-1886), róla majd később részletesen.

Bálint (1861-1943). Ő is pedagógus lett. Eugénia halála után pár hónappal megnősült, felesége Novák Lujza tanítónő.  Egy fia volt, aki a jogi pályán működött. Bálint az a testvér, akinek révén még az 1930-as években is több hiteles információ került nyilvánosságra híres nővéréről.

Erdősi Bálint egy régi tablón

Halálakor így emlékezett meg róla a kanizsai sajtó: 

Meghalt Erdősi Bálint ny. elemi iskolai igazgató. Az utóbbi években már inkább csak vendég volt Nagykanizsán, mert többnyire vonyarcvashegyi elvonultságában élt feleségével. 82 éves volt. Érdemes tanítói múlt állt mögötte, amivel késő öregségére is köztiszteletet szerzett. Keszthelyen halt meg és Nagykanizsán temették el ma délelőtt a családi sírboltba.

Az édesanya, valamint Kornélia, Ferenc, Eugénia és Bálint a mára védetté nyilvánított családi sírboltban nyugszik a nagykanizsai köztemetőben.

Végül tegyük rendbe névhasználatukat is. Eredeti családi nevük Biba volt. Az Erdősy nevet a már felnőtt gyermekek vették fel,  hivatalosan is magyarosítottak, de nem írták egységesen: Eugénia y-nal, Kornélia és Bálint i-vel.  Ugyanakkor Eugénia Berlinben eredeti vezetéknevén szerepelt, a korabeli német sajtó "Fräulein Biba"-ként emlegette. Édesanyjuk a Biba Magdolna nevet használta, így írta alá 1870-ben a Kanizsai Dalárda anyakönyvét és sírkövén is ez olvasható.

Egyelőre ennyi információt sikerült összeszedni Erdősy Eugénia családjáról. A legközelebbi rész már érdekesebb lesz!