Monteverdi és Nagykanizsa

Amikor Liszt Ferenc kanizsai jelenlétét nyomoztam, eszembe jutott, hogy egyszer már utánajártam egy másik érdekes kanizsai kapcsolatnak. Ennek alanya Claudio Monteverdi (1567–1643), az opera műfajának legfontosabb megalapozója és azóta is egyik legnagyobb mestere, s egyáltalán, az európai műzene atyja.

A történet pedig a következő:

A XIV. század végén felépült Kanizsa ma már sajnos nem létező vára a település végén, az akkori terjedelmes mocsarakból kiemelkedő magaslaton. A később többször bővített épületegyüttes a török-magyar harcok idején Magyarország egyik legfontosabb végvára, Szigetvár eleste után főkapitányi székhelyként a Dél-Dunántúl védelmének kulcsa lett. 1600-ban azonban török kézre került.

Kanizsa vára, rekonstrukció (Forrás: Múlt-kor)

Alig pár hónap múlva nemzetközi haderő kísérelte meg visszafoglalni. A vállalkozásban részt vett csapatával Vincenzo Gonzaga, Mantova hercege is.

A herceg nem először járt magyar földön: 1595/96-ban Esztergom falai alatt hadakozott, s akkor vele volt udvarának egyik fiatal muzsikusa, Claudio Monteverdi is.

Néhány évvel később, amikor Vincenzo Gonzaga a Kanizsa felmentésére összegyűltekhez csatlakozott, Monteverdi Mantovában maradt. Ismert azonban egy levele, amelyet Vincenzo hercegnek címzett Canisára. Ebben tudósítja kenyéradó gazdáját, hogy odahaza elhunyt az udvari karmester s kéri, hogy őt nevezze ki erre a posztra. Monteverdinek ugyanis, mint ambíciózus zenésznek és fiatal családapának egyaránt nagy szüksége volt az udvari vezető muzsikus posztjára és fizetésére.

 A levél nem találta Kanizsa falai alatt a herceget. A visszafoglalási kísérlet – bár az ostromlók túlerőben voltak – kudarcot vallott a várat körülvevő mocsarak, a rendkívüli időjárás és az ellátás rossz szervezése miatt, s megfogyatkozott csapatával Vincenzo Gonzaga ekkor már hazafelé tartott. A levelet azonban valószínűleg megkapta, mert az értékes kézirat, címzésében a Canisa szóval – Monteverdi legelső ismert leveleként – fennmaradt az utókorra. Magyar fordítását Lax Éva tette közzé a Monteverdi leveleit és elméleti írásait összegyűjtő kötetben.

Monteverdi 1601-ben valóban elnyerte Vincenzo Gonzaga udvarában a maestro di musica della camera címet, bár a fizetése nem lett sokkal több, s azt is rendszertelenül kapta... Még egy bő évtizedet töltött Mantovában, majd Velencébe költözött, s ott teljesítette ki pályáját.

Végül nézzünk–hallgassunk meg egy részletet, egész pontosan a bevezető zenét Monteverdi Orfeojából, amelyet 1607-ben a mantovai hercegi palotában mutattak be egy főrangú esküvő ünnepségsorozata keretében. Az opera műfajának e korai remeke mindmáig az egyik csúcspontja is. A látványos felvétel a barcelonai operában készült, vezényel Jordi Savall. 

Akinek kedve van hozzá, kedvenc videomegosztó helyünkön számos további részletet is találhat. Külön is szeretném felhívni a figyelmet az Orfeo zseniális 1978-as zürichi előadására, amelynek zenei vezetője Nikolaus Harnoncourt, rendezője Jean-Pierre Ponnelle volt.