A nagy születésnapi gálakoncert – Ráadás!

2011. január 29., szombat

Tévedések elkerülése végett én adok ráadást a Plácido Domingo madridi születésnapi gálakoncertjéről szóló írásomhoz :)
Amikor a koncertről szóló bejegyzésemet közzétettem, kedvenc videomegosztó portálunkon több olyan produkció nem volt még fent, amit feltétlenül szerettem volna megmutatni. Egy kedves olvasóm tudósított, hogy Erwin Schrott Regiszter-áriája közben felkerült, amit innét is köszönök. De van még több olyan részlet, amit szeretnék megosztani az erre járókkal, így gondoltam ki, hogy adok egy ráadást.

Említettem a múltkor, hogy a koncert egy filmbejátszással kezdődött, amiben Domingo egy zarzuela-részletet énekelt. Nos, itt van:



Tüzetesebben megszemlélve a filmet, kiderül, hogy Domingo szülőházánál, pontosabban szülőházában kezdődik, s valószínűleg akkoriban forgathatták, amikor a házat megjelölték emléktáblával, az pedig 1978-ban történt. Maga a részlet a Luisa Fernanda című zarzuela egyik dala. Fenomenális, igaz?

Akkor nézzünk meg együtt néhány szép produkciót a gálakoncertből.

Elsőként a híres Szabadság kórust Verdi: Nabucco című operájából, most elsősorban a karmester, James Conlon kedvéért, akivel  az ünnepelt sokat dolgozik együtt de arról sem megfeledkezve, hogy  Domingo pályájának Verdi talán a legfontosabb szerzője. A nézegetést 3'40"-nél érdemes elkezdeni:



Íme, a baszk származású szoprán, Ainhoa Arteta. Puccini: Manon Lescaut című operájának 4. felvonásából a címszereplő áriáját énekli.



Az albán Inva Mula a Domingo által életre hívott Operalia nevű nemzetközi zenei verseny 1993-as győztese volt. Most Leoncavallo: Bajazzók című operájából a Madárdalt énekli:


Ráadásként Lado Ataneli Gerard monológját adta elő Giordano: André Chénier című operájából.

Következzen a bolgár Sonya Yoncheva. Lehár Ferenc: Giuditta című operájából a címszereplő dalát énekli: "Oly forró ajkamról a csók..." Rögtön utána Domingo állandó koncert-partnere, Anna Maria Martinez lép színpadra. Anna Maria is Operalia-győztes volt, azóta Grammy-díjjal is kitüntették. Ő egy zarzuela részletet ad elő, a szerző Federico Moreno Torroba.



És innét se hagyjuk ki Erwin Schrott, vagy ahogyan nevezni szokták, az opera Marlon Brando-ja produkcióját. Szerintem ez volt a koncert legjobb, és egyúttal a legszemélyesebben Domingónak szóló pillanata, Leporello áriája Mozart: Don Giovanni című operájából. Mint a múlkor írtam, Schrott, miközben az elcsábított hölgyek katalógusaként az est műsorfüzetét lóbálta, címlapján természetesen az ünnepelttel, egyúttal finoman célzott rá, hogy hosszú pályafutása alatt Domingo mindig lenyűgözte, és ma is lenyűgözi a hölgyeket...



A meghatódott ünnepelt színpadi szavait a múltkor már megmutattam. A szép estétől egy amatőr felvétellel búcsúzzunk el: Domingo a koncert után a Teatro Real erkélyéről üdvözli a téren a tiszteletére összegyűlteket, s persze nem áll ellen a népakaratnak, mely éneklésre buzdítja – különösen, miután először a tömeg énekelt neki :)

4 megjegyzés:

Írásaim írta...

Szia Kati!
végignéztem, újra átéltem a gála estéjét. Köszönöm!
Meg kell mondanom, hogy a belinkelt felvételekkel sikerült azt a fantasztikus hangulatot érezni, ami egy ilyen "személyes" találkozást jellemez, mikor a rajongók körül veszik közös kedvencüket. Újra és újra meghatódom Domingo szemeitől ... azt az örömteli mosolyt látni, a legkevesebb amit mi visszadhatunk a sok ária, dal, koncert és teljes előadáson átélt csodáért!
Domingo oldalán is leírtam, itt is őszintén, tiszta szívből kívánok a Maestronak jó egészséget, tartalmas szép feladatokat! Énekeljen, vezényeljen nekünk még sokat, sokszor!
Feliz cumpleanos Maestro!

Kataliszt írta...

Szia Ancsa, örülök, hogy tetszett az összeállítás! Csatlakozom a jókívánságodhoz, ellopva és átigazítva egy sort a Turandotból: Diecimila anni al nostro Plácido!" = Élj ezerszáz évig... :))

Strugamano írta...

Kedves Kati! Most vettem észre, hogy csak olvasom-olvasom a blogodat, a kommentelést meg elmulasztom. Szeretném tudatni veled, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a bejegyzéseidet családilag, örömmel hallgatjuk a felvételeket és köszönjük, hogy a zene világára ablakokat nyitsz nekünk. Különösen szeretjük a történeteidet, meg ahogy megmutatod a nevek mögött rejtő embert! Szeretettel: Zsuzsi

Kataliszt írta...

Köszönöm, Zsuzsi! Tényleg jól esik a visszajelzés, de persze nem várom el, hogy mindenki állandóan kommenteljen :), de ha megteszi, örülök neki. Mivel új vagyok a blog műfajában, van, hogy elfog egy kis bizonytalanság, azért is tettem fel a kérdést a másik bejegyzésben.