| Hohl Zoltán felvétele - köszönöm szépen innét is! |
Újra Bátorfi Emma nyomában
2017. december 5., kedd
Nagykanizsa, Nagykanizsa!!!
2017. november 16., csütörtök
Zenei élete történetének számos epizódját, személyét, intézményét megírtam. Ma egy kicsit rendet szerettem volna ebben teremteni, hogy a további tervek előtt én magam is pontosan lássam, mi is született ebben a témában — és akkor már természetesen megmutatom, hátha mások is örülnek egy ilyen áttekintésnek. Van ugyan egy "címkelista" jobb oldalon, de abban inkább az apróbb részleteket érdemes keresgélni. Korábban is készítettem egy-egy témáról átfogó tartalomjegyzéket blogbejegyzés formájában. Úgy érzem, most jött el az ideje, hogy közreadjak egy ilyent a nagykanizsai tartalmakról is. A nevek alatti Poszt szavakra kattintva külön ablakban fog megnyílni a minket érdeklő oldal.
Kanizsa emblematikus dala: "Megy a gőzös..."
ARNBERGER (STEFÁN) RUDOLF (1894–1957)
Poszt
BALLA JÁNOS (1881-1930)
BÁTORFI LAJOS (1835–1896) és lánya, BÁTORFI EMMA (1864–1918)
Poszt 1 Poszt 2 Poszt 3 Poszt 4
Ráadás:
Bátorfi Emma és családjának későbbi sorsa:
Poszt 1 Poszt 2 Poszt 3
BLAU MARGIT (1885–1944/45 k.)
Poszt 1 Poszt 2
BLUMENSCHEIN VILMOSNÉ (1864–1933)
Poszt 1 Poszt 2
BÖHM EMIL (1874–1937)
Poszt 1 Poszt 2 Poszt 3 Poszt 4
BUGYÁCS VILMOS (1899–1944)
Poszt
BÜCHLER MARGIT (1914–1944)
Poszt
BÜCHLERNÉ KRAUSZ GIZELLA (1890–1944 k.)
Poszt
DÁNOS LILI (1912–2010)
Poszt
Dános Lili életét sokkal részletesebben megírtam a Kanizsai Antológia 14. és 15. számában.
ECKSTEIN MÓR (1840 k.–1917)
Poszt
ERDŐSY EUGÉNIA (1856/59–1886)
A könyv PDF formátumban ITT megtalálható.
FARKAS FERENC (1905–2000)
Poszt
FEJTŐ FERENC (1909–2008)
Poszt ezt még folytatnom kell...
GRÜNBAUM JÓZSEF (1826 k.–1900)
Poszt
GÜRTLER FERENC (1874–1924)
Poszt 1 Poszt 2
HEVESI SÁNDOR (1873–1939)
Poszt 1 Poszt 2 Poszt 3 Poszt 4
HOFRICHTER EMMA (1871-1956)
HORVÁTH LACI (1858–1917)
Poszt 1 Poszt 2 Poszt 3 Poszt 4
KENEDI AURA (1885–1969)
Poszt 1 Poszt 2
KEREKES IRÉN (1897–1980)
Poszt 1 Poszt 2
KIRÁLYI PÁL (1818-1892)
KLATT AURÉL (1913–1971)
Poszt
KNOBLOCH FRIGYES (1844 k.–1909)
Poszt
KRÁTKY ISTVÁN (1887–1957)
Poszt 1 Poszt 2 Poszt 3 Poszt 4 Poszt 5
KUSTÁR ZSUZSA (1942–2014)
Poszt
LAKATOS SÁNDOR (1819–1892)
Poszt
LEMBERKOVITSNÉ WEBER MARGIT (1898–1934)
Poszt
LÖW LIPÓT (1811–1875)
Poszt
MAYERSBERG FRIDA (1880-1966)
MILHOFER ÖDÖN (1845–1927)
Poszt 1 Poszt 2
PÁSZTOR IRMA (1894–1944)
Poszt 1 Poszt 2 Poszt 3 Poszt 4 Poszt 5 Poszt 6
PATAKY KÁLMÁN (1897–1964)
Poszt
PAUK ANNA (1910–2000)
Poszt
PESEK IGNÁC (1890-es évek – ?)
Poszt 1 Poszt 2
PIKÉTHY TIBOR (1884–1972)
Poszt
PRÁGER BÉLA (1844 k.–1909)
Poszt 1 Poszt 2 Poszt 3
PRÁGER HERMINA (Hermine Braga, 1857-1940)
PYLLEMANN, FRANZ (1841-1873)
Poszt 1 Poszt 2
RÁCZ ALAJOS (1912–1986)
Poszt 1 Poszt 2 Poszt 3 Poszt 4 Poszt 5
ROMBERG SIGMUND (1887–1951)
Poszt 1 Poszt 2
ROSENBERG ÁDÁM (1843–1926)
Poszt 1 Poszt 2 Poszt 3 Poszt 4 Poszt 5 Poszt 6 Poszt 7 Poszt 8 Poszt 9 Poszt 10 Poszt 11 (ráadás)
RÓZSAVÖLGYI SZIDÓNIA (1850-es évek–1902)
Poszt 1
SÁRKÖZY JANCSI (1859 k.–1910)
Poszt
SASS BRUNNER ERZSÉBET (1889–1950) és leánya, BRUNNER ERZSÉBET (1910–2001)
Poszt
STRÉM KÁLMÁN (1934–2005)
Poszt
TARNÓCZYNÉ GUTMANN IDA (1846-1914)
Poszt 1 Poszt 2
VENCZEL REZSŐ (1844–1915)
Poszt
WECKL GELLÉRT (1885–1945)
Poszt
2. Intézmények, épületek, helyszínek
ARANY SZARVAS szálloda és étterem
Poszt 1 Poszt 2 Poszt 3 Poszt 4 Poszt 5
CENTRÁL szálloda
Poszt
FERENCES templom (Alsótemplom)
Poszt 1 Poszt 2
GIMNÁZIUM (a régi "piarista")
Poszt 1 Poszt 2 Poszt 3 Poszt 4 Poszt 5
KASZINÓ
Poszt 1 Poszt 2 Poszt 3 Poszt 4
KÖZTEMETŐ
Poszt 1 Poszt 2
MEDGYASZAY HÁZ
Poszt 1 Poszt 2 Poszt 3 Poszt 4 Poszt 5 Poszt 6
POSTAPALOTA
Poszt
SÉTAKERT
Poszt
SÖRGYÁR
Poszt
VASÚTÁLLOMÁS
Poszt 1 Poszt 2 Poszt 3
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY
Poszt
EGGERTH MÁRTA — JAN KIEPURA
Poszt
FISCHER ANNIE
Poszt 1 Poszt 2
GRÜNFELD ALFRED
Poszt 1 Poszt 2
HOLLÓSY KORNÉLIA
Poszt
HUBAY JENŐ
Poszt 1 Poszt 2
LATABÁR ÁRPÁD, id.
Poszt 1 Poszt 2 Poszt 3
MEZEI MÁRIA
Poszt 1 Poszt 2
MONTEVERDI, CLAUDIO
Poszt
NAGY GÁSPÁR
Poszt
PETROVICS EMIL
Poszt 1 Poszt 2
POPPER DÁVID — SOPHIE MENTER
Poszt
REMÉNYI EDE
Poszt 1 Poszt 2
RÉTI JÓZEF
Poszt
SAUER EMIL
Poszt
SIMÁNDY JÓZSEF
Poszt 1 Poszt 2
SZIGETI JÓZSEF
Poszt
Még én is meglepődtem, mekkora lista lett :)
Frissítve: 2023. január 23.
Ditta fenséges tortát sütött...
2017. november 4., szombat
![]() |
| A Zenetörténeti Múzeum Bartókné Pásztory Dittáról szóló kiállításán fényképeztem |
![]() |
| Budapest, II. Csalán út 29. Forrás: wikiwand.hu, Thaler Tamás fotója |
Az utolsó koncert és a Bartók-házaspár elutazása közötti napokban számos művész - zenész, festő, szobrász, tudós, író, a magyar kulturális élet elitje - zarándokolt el Bartók Bélához és Dittához, hogy búcsút vegyen tőlük. Félelemmel teli részvétlátogatások voltak ezek. Akár egy temetésen, olyan volt a hangulat - mert valójában temetni mentünk oda Temettük a szabadságot és az emberséget. Bartók, az az ember, aki számunkra a bátorság, az állhatatosság szimbóluma volt, aki a humánumot, az erkölcsöt, a szabadságot képviselte, el kellett hogy hagyjon bennünket.Mikor a látogatók késő délután kezdtek elköszönni, úgy gondoltam, hogy nekem, mint az egyik legfiatalabbnak, illendő lenne távoznom. De az előszobában Bartók vállamra tette a kezét, és visszatartott: "Maradjon, Végh, ne siessen! Várja meg, amíg mindenki elmegy." Így vártam, míg magunk maradtunk. Ekkor azt mondta Bartók: "Jöjjön ki a konyhába, Ditta fenséges tortát sütött, együk meg hármasban, ami maradt belőle!" Becsomagolt bőröndök és ládák között ülve ettük meg a valóban nagyon finom tortát, amit Bartók maga osztott három részre. Nekem adta a legnagyobb szeletet. Tán csak nem jutott el már hozzá is jó étvágyamnak híre?!
Papageno!
2017. október 14., szombat
A fő motiváció az volt, hogy úgy gondoljuk: okunk van tartani attól, hogy mindaz, amit több mint tíz év kemény munkájával, a barátaimmal együtt a Fidelióban létrehoztunk, nem képes betölteni az eredeti küldetését. Én pedig nem médiacégekhez vagy márkákhoz, hanem értékekhez és a kulturális terület érdekeihez vagyok lojális.
Mi nem egy ágyúnaszád vagyunk, ami szétlövi a Fideliót, hanem egyszerűen egy másik hajó, amin elférnek azok az utasok – legyen az tartalom, olvasó, vagy hirdetői üzenet –, akik valamiért a Fidelión nem találnak otthonra.
Így a Papageno ebben a pillanatban 26 különböző blognak ad helyet, teret és nagy nyilvánosságot. Ezek között a zene és a zenei élet legkülönfélébb területei, sőt határterületei szerepelnek.
Csak néhány kiragadott példa:
Barokk sarok:
A 20. század egyik legizgalmasabb zenei műfajának múltja és jelene a teljesség igényével, tudományos alapon és könnyed sztorikkal, Kerekes György és Pallai Péter A jazz évszázada című kötetéből válogatva.
Brüsszeli csipke:
Hírek, érdekességek, benyomások Brüsszelből... klasszikus zene, kiállítások, interjúk, magyar vonatkozás.
Hangszercsodák:
A klasszikus zeneirodalom szerelmeseinek szánt blogban Mandel Róbert olyan ritka hangszertalálmányok bemutatására törekszik, amelyekről talán még a szakma ismerői is keveset tudnak.
De van blogja a jazznek, az operának, a kóruséneklésnek, a táncművészetnek; külön blog szól Kocsis Zoltánról, vagy arról, hogyan hallgassunk zenét.
Október 10-től ide, profik közé kerültem be bloggerként. Hatalmas lehetőség, nagy áttörés ez számomra. 2011 óta írok blogokat; ez, amit most olvas a Kedves Olvasó, a legelső. A Papageno oldalán két utolsó blogomat folytatom, amelyek zenei emlékhelyekről szóltak: az egyik a magyar, a másik a külföldi emlékhelyekről. Most ez a két blog összeolvadt és így költözött fel a Papagenóra, címe egyszerűen "Kataliszt". El kell mesélnem, hogy amikor egy jó hónapja ez ügyben személyesen találkoztam Zsoldos Dáviddal és munkatársával, Papp Timeával, egészen meghatott az a bizalom, nyitottság és kedvesség, ahogyan fogadtak.
Úgyhogy számomra most új időszámítás nyílt :) Ez a blogom, és természetesen a Gábor Miklós-blog ugyanúgy megmaradnak, ahogyan eddig. A két emlékhelyes blog régi posztjai szintén az eddigi helyükön olvashatók; folytatásuk pedig ITT, a Papageno oldalán!
A nagykanizsai Ferences templom zenei emlékei 2.
2017. október 7., szombat
Az ő alkalmazásával jeles muzsikusdinasztia kezdte meg működését Nagykanizsán, amelynek tevékenysége az 1970-es évekig kihatott a város zenei életére.
![]() |
| A vasutas kórus csoportképén mint karnagy, a második sor közepén (1927) |
Mátés P. Hilár, Nagykanizsa ügybuzgó plébánosa, bízva abban, hogy mint a templomrenoválásnál, a hívők most sem fogják cserbenhagyni a plébániát, elhatározta, hogy megrendeli az orgonát. Lénárd, andocsi ferencesatya, az orgona-építés jeles szakértője, speciális terveket készített a plébánia-templom orgonája számára, oly különleges összeállításban, amilyen kevés van a vidéki magyar templomokban. Harminc regiszteres, huszonhárom mellékváltoztatos, két manuálos, villany-hajtószerkezetű, hangverseny-orgona lesz, amely dísze lesz a renovált templomnak. Ára 28.000 pengő, vagyis 350 millió papírkorona.
Olyan interpretálást hallottunk tegnap este a kartól, aminőt talán soha nem fogunk. Az összetanulás gondosságától a leheletfinom kicsiszolásig, a stílus kidomborításától az eszmei magasságokba való emelkedésig minden akkordja fenséges volt. Tíz számot adtak elő és egy ráadást, de reggelig is el lehetett volna hallgatni. A legtalálóbban egy pesti lap nevezte el a kart, mikor azt írta „Eleven orgona a színpadon”. Csakugyan egy emberi hangokból összekonstruált eleven orgona, nyolcadhangnyi intonáció precizitással, mely néha, mint távoli tenger morajlást, máskor jeruzsálemi allelujázók énekét hozná felénk. Egyszer, mint egy elpattant zongora húr elhaló zenéje, máskor sziklát repesztő villámcsattanás, mindenkor a kristály forrás átlátszó tisztaságával. […] A közönség pedig ez alkalommal átérezte, hogy amit hallott, azt talán mégegyszer nem lesz alkalma hallani, olyan szívből jövően ünnepelte a kart és tekintélyes vezetőjét, amire példa kevés van.
A nagykanizsai Ferences templom zenei emlékei 1.
2017. szeptember 26., kedd
A pénzhiány miatt csonkán maradt templomtornyot 1816-ban fejezték be. Valószínűleg a szegénység miatt maradtak üresen a szépen tagolt főhomlokzat szoborfülkéi is. A templom keleti oldalát kápolnasor tagolja, nyugat felől az egykori kolostor csatlakozik hozzá.
![]() |
| Forrás: kanizsaujsag.hu 2017.03.22 |
A mozgalmas kiképzésű főoltár képe a templom patrónusává választott Szent Józsefet ábrázolja családja körében. Caspar Franz Sambach, a bécsi művészeti akadémia későbbi rektorának alkotása 1746-ban készült. A festményt és a szószéket Batthyány Lajos, a város kegyura rendelte meg. A templom különleges érdekessége a Musztafa pasa sírkövéből kivájt feliratos szenteltvíztartó.
A ferences rend 1415-ben telepedett meg Kanizsán, s fontos szerepet töltött be a város történetében. 1950-ig közszeretetnek és megbecsülésnek örvendve voltak jelen a város életében. A 17. század végéig a vár területén éltek és működtek. A városba 1694-ben költöztek ki, ahol két évtized múlva a Berge Kristóf akkori várkapitány által ajándékozott telken megkezdődött a templom és a kolostor ma is meglévő együttesének felépítése. Közben 1705-ben királyi rendeletre a rendet visszahelyezték ősi jogaikba, s visszavették a plébánia irányítását.
A ferencesek akkori zenei életéről nagyon keveset tudunk. Halis István jegyezte fel, hogy a török kiűzése után Berge Kristóf az épülő templom számára orgonát is adományozott. Elképzelhető, hogy ez a hangszer a várbeli templomból származott.
Egy 1778-ból, majd 1816-ból származó forrás szerint a templom 22 regiszteres orgonával rendelkezett. Lehet, hogy ez azonos volt Berge ajándékával, mert a török utáni nehéz időszakban nem valószínű, hogy alig fél évszázad múlva a barátok új orgonára költöttek. Igaz, Halis István tudomása szerint volt köztük laikus testvérként egy orgonakészítő is.
Új orgonát 1873-ban, a templom és a rendház kicsinosításával egyidőben kapott a templom. Halis a rend kanizsai történetét feldolgozó kis munkájában elmeséli, hogy barátok az orgona árának fedezhetése végett eladták a zárda finom ó-bor készletét…
Barbarits Lajos leírása szerint az új templom belépése óta mozgalmas hitélet zajlott Kanizsán. Minden vasár- és ünnepnapon énekes misét celebráltak. Nagyhéten a Szentsírnál felváltva ének- és zenekar zengett gyászzsolozsmákat.
Részletesebb információk 1861-től állnak rendelkezésre, amikortól a Zalai Közlönyben, majd a Zalában megjelent cikkek mozaikjaiból rajzolódhatnak ki előttünk a templom zenei mindennapjai és ünnepei.
Egy templom zenei életének meghatározója a kántor. 1880 előtt az áldott emlékezetű Hergenröther Mihály viselte ezt a tisztséget. Az ő zenei képsességeiről semmit nem tudunk. A városi temető ferences sírboltájában nyugszik rendtársaival együtt.
![]() |
| Zala 1880. július 28. |
Utóda Hock János lett, akit viszont a Zalai Közlöny geniális muzsikusnak aposztrofált. 1880-ban egyszerre nevezték ki a ferences templom kántorának és a polgári iskola énektanárának. Templomi „munkaköri leírása” szerint vegyeskart szervezett és vezetett. Az 1880-as években a helyi sajtó számos zenei szempontból szépen sikerült ünnepi istentiszteletről adott hírt, amelyeken a város akkori magán zenetanárai és legjobb műkedvelő énekesei-muzsikusai is közreműködtek. 1884-ben Hock saját szerzeményű miséje is felhangzott, amint erről a Zalai Közlöny is beszámolt 1884. november 23-i számában:
A király őfelségének születés napján ünnepélyes hálaadó istentisztelet mondatott a ferencesek templomában. A misét a quardian hon nem léte miatt Dolmányos áldozár végezte fényes segédlettel. Az ünnepélyen megjelentek a városi hatóság, a kir.törvényszék-, járásbíróság-, a helyben állomásozó közös és honvéd zászlóaljak tisztikara, összes tantestületek s nagyszámú közönség. A chorus által előadott mise Hock tanár szerzeménye volt. Az énekkarban közreműködtek Kaán Irma kisasszony, Rózsavölgyi Antal, Vencel Rezső és Weber Antal urak. A Kaán kisasszony által igen szépen énekelt „Benedictus” és a Weber úr által előadott „Ave Maria” köztetszésben részesült. Hock úr gyönyörű compozitiojáról csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk: – méltó volt az ünnepély nemzeti jelentőségéhez.
Legközelebb innét folytatjuk!
Kataliszt, a zenevándor
2017. szeptember 2., szombat
Itt van tehát az eddigi posztok tartalomjegyzéke: országok szerinti, azon belül pedig települések szerinti csoportosításban.
Az egyes leírásokban igyekszem sok fényképet mutatni. Ahol én magam is jártam, saját készítésűeket; a többi kép esetében természetesen feltüntetem a forrást.
| Bussetóban, Verdivel :) |
Induljunk!
ANGLIA
London, Montague square 34. John Lennon lakása, 1968
Stoke d'Abernon, Cobham road: Yehudi Menuhin iskolája és sírja
AUSZTRIA
Ansfelden, Augustinerstrasse 3. Anton Bruckner szülőháza
Atzenbrugg, Kastély: Itt "bulizott" Schubert
Bécs, Hackhofergasse 18. Schikaneder, majd Lehár Ferenc kastélya
Krems, Dominikanerplatz 5. Liszt Anna szülőháza
FRANCIAORSZÁG
Aix-en-Provence: Place Niollon 2. Darius Milhaud gyerekkorának színhelye
Avon, Szent Péter-templom: Massenet esküvője
Bougival, Rue Tourgueneff 5. Itt halt meg Georges Bizet
Dieppe, Rue de Chaste: Camille Saint-Saëns emlékszobája
Saint-Étienne. place Massenet 20. Jules Massenet szülőháza
Benediktbeuren, Benedekrendi kolostor: A Carmina burana "őshazája"
Hamburg, Speckstrasse: Johannes Brahms szülőházának helye
Busseto, via Provesi 35. Verdi múzeum
Busseto, via Provesi 40. Santa Maria degli Angeli-templom – Itt volt Verdi orgonista
Busseto, via Provesi 41. Renata Tebaldi múzeuma
Busseto, via Roma 38. Monte di Pietà – Ide járt Verdi zeneiskolába és könyvtárba
Busseto, via Roma 56. Palazzo Orlandi – Verdi lakása, 1849-1851
Busseto, via Roma 76. Baratta történelmi fűszerüzlet
Busseto, via Roma 119. Barezzi-ház
Busseto, via Roma 119. háta mögött: Santissima Trinita-kápolna, Verdi esküvője
Busseto, piazza Rossi 15. Due Foscari szálloda és étterem
Busseto, piazza Santa Maria: Santa Maria Annunziata-templom – Itt volt Verdi szülei esküvője
Busseto, piazza Verdi 10. Verdi Színház a történelmi Rocca épületében
Busseto, piazza Verdi 10. Verdi-emlékmű a Rocca előtt
Busseto, via Zilioli 49. Colleggiata di San Bartolomeo – Itt nem alkalmazták Verdit orgonistának
Recanati, via Risorgimento 11. Beniamino Gigli szülőháza
Recanati, San Flaviano-katedrális: Itt volt énekesfiú Beniamino Gigli

























